Varsóban hétfőn hivatalosan is benyújtotta lemondását Kazimierz Marcinkiewicz lengyel miniszterelnök és kormánya, hogy néhány órával később Lech Kaczynski államfő ünnepélyes keretek között átadhassa miniszterelnöki kinevezését ikertestvérének, Jaroslaw Kaczynski pártelnökenk.
A kormányfőváltással tisztább, átláthatóbb lesz a rendszer, hiszen a vezető kormánypártban a hatalom és a felelősség egy kézben összpontosul majd – nyilatkozta lapunknak Lagzi Gábor, a Teleki Intézet tudományos főmunkatársa.
A kompromisszum értelmében Marcinkiewicz Varsó biztosa lesz a közelgő helyhatósági választásokig, ahol szintén nagy eséllyel indul majd a Jog és Igazságosság (PiS) színeiben.
Új kormány, változatlan koalíció
Bár az ikrek teljhatalmával egyesek szerint csorbul a demokrácia, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Lengyelországban demokratikus választások zajlottak, mely során a PiS listáján éppen Jaroslaw Kaczyński kapta a legtöbb szavazatot. Az eddig inkább a háttérből irányító, kabinet-politikusként tevékenykedő Jaroslaw kormányfővé választásával erősödhet a miniszterelnök szerepe – véli a szakértő.
Jaroslaw Kaczyński kinevezését a parlament várhatóan a hét végén fogja elfogadni, és ezzel a Lech ikerpár lesz a világon az egyetlen, aki a két legfőbb méltóságot birtokolja egy országban. A miniszterelnök lemondása a teljes kormány átalakítását vonja maga után, ami újabb összetűzésekhez vezethet a PiS, és két kisebb koalíciós partnere, a radikális-populista Önvédelem, és a nacionalista Lengyel Családok Ligájával, bár egyelőre úgy tűnik, a pénzügyminiszteren kívül nem igen változik a miniszterek személye.
Ellentétek a párttal
A miniszterelnök hirtelen távozásának okai nem egyértelműek. Egyesek Kazimierz Marcinkiewicz politikai és szellemi függetlenségében keresik az indokot, akinek vele egyenrangúvá válása állítólag zavarta Jaroslaw Kaczynskit, a PiS elnökét.
A most távozó kormányfő és Jaroslaw Kaczynski közötti viszony folyamatosan romlott, ráadásul az elnök nyomást gyakorolt fivérére, hogy cserélje le Marcinkiewiczet – írta a Rzeczpospolita.
Az ellentétek különösen akkor éleződtek ki, amikor a múlt hét végén négyszemközti megbeszélést folytatott Donald Tuszkkal, a legnagyobb ellenzéki párt, a liberális Polgári Platform (PO) vezetőjével, melyről a PiS vezetése csak utólag értesült, ráadásul a megbeszélés után Tuszk kiszivárogtatta, hogy hamarosan „komplikálódni fog a miniszterelnök körüli helyzet.”
Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor a most távozó kormányfő a pártelnök és az elnök előzetes tájékoztatása nélkül Pawel Wojciechowskit, gazdasági tanácsadóját nevezi ki a pénzügyi tárca élére a pártállami múltját ért vádak miatt távozásra kényszerült liberális Zyta Gilowska utódaként – nyilatkozta Lagzi Gábor. Elemzők szerint a leköszönő kormányfő nagy népszerűsége is szálka volt az ikrek szemében, és nagy szerepet játszott abban, hogy végül távoznia kellett.
A CBOS legutóbbi, június 19-ei felmérése szerint Marcinkiewicz az ország legnépszerűbb politikusa, akiben a lakosság 67 százaléka bízik, ezzel szemben Jaroslaw Kaczyński a megkérdezettek csupán 37 százalékának bizalmát élvezi A kormányfő távozása a fennálló ellentétek miatt előbb utóbb mindenképpen bekövetkezett volna, de nem tartották valószínűnek a helyi önkormányzati választások előtt – írja a Warsaw Voice.
Gazdasági kételyek
Marcinkiewicz távozásával fennáll annak a veszélye, hogy zavarok támadnak Lengyelország gazdaságában, s ezek következményeit nehéz előrelátni”. “A PiS liberális szárnyához csatlakozott Kazimierz Marcinkiewicz lemondása rossz hír a piacok számára.
A befektetők szempontjából a lengyelországi politikai helyzet rosszabb már nem is lehetne” – mondta Maciej Reluga, a Bank Zachodni WBK elemzőcsoportjának vezetője. A zloty árfolyama péntek este meredeken zuhant az euróhoz és a dollárhoz képest Marcinkiewicz távozásának és Jaroslaw Kaczynski miniszterelnöki kinevezésének hírére,1,3 százalékot vesztett az euróval, 1,6 százalékot a dollárral szemben. Elemzők szerint további gyengülés várható, mivel a leendő miniszterelnök hajlamos enyhíteni a pénzügyi szigoron. Marcinkiewicz legalább szóban hitet tett a piaci reformok mellett, és megkísérelt a külföldi befektetők kedvében járni. Kaczynski azonban gyanakvóan tekint a piacokra, és védelmezni kívánja a lengyel gazdaságot a külföldi befolyás erősödésétől.
Elemzők szerint a zloty áttörheti akár a 4,10-es árfolyamhatárt is az euróval szemben, később azonban e szint körül stabilizálódhat, hiszen a befektetők várakozással tekintenek az új kormány még nem kialakult politikájára.
Ingatag koalíció
Egyes vélemények szerint Jaroslaw Kaczynski valójában nem is akart hosszú távra szóló koalíciót kötni, csupán néhány hónapra szólót, hogy beindítsa a számára fontos kezdeményezéseket: a korrupcióellenes hivatalt, a katonai titkosszolgálatok feloszlatását és újjászervezését, a vizsgálóbizottságok felállítását, az igazságügy terén tervezett változtatásokat, a közszolgálati médiumok megrendszabályozását és saját embereinek beültetését az alkotmánybíróságba.
Bár Lengyelország történetében nem szokatlan, hogy egy cikluson belül új kormány alakul, a bizonytalan koalíció sikerében a lengyelek már a májusi kormányalakításkor sem nagyon hittek. A Gfk Polonia felmérésén a megkérdezettek fele úgy vélte, hogy a koalíció legfeljebb egy évig marad hatalmon, és nem valószínű, hogy kitart a parlamenti időszak végéig, 2009-ig. A válaszadók fele szerint nem volt jó döntés a PiS részéről a koalíciókötés.
Kaczynski pártelnöknek, a hamarosan hivatalba lévő új kormányfőnek, azonban akkor nem volt más választása: az előre hozott választást az ellenzék megakadályozta, a PO-val nem jöhetett létre a koalíció, mert a PiS túl sokat akart (az összes erőminisztériumot, partnerének csak a gazdasági és közigazgatási tárcát hagyva meg, ami elfogadhatatlan feltétel volt). Maradtak tehát azok a partnerek, amelyek a parlamentben rendelkezésre állnak: ezek gyengébbek, mint a PO, ezért diktálni lehet nekik a feltételeket. Az új koalíció egyértelműen, mind a három résztvevő szempontjából, “kényszerházasság” volt.
