A kormány gondoskodni fog arról, hogy senki ne járjon rosszabbul az új adórendszerrel – ígérte meg Orbán Viktor hétfői beszédében. Ennek érdekében akciócsoportokat hoznak létre, hogy minden munkavállalónál történjen akkora bruttó béremelés, hogy idén az új adórendszer miatt ne legyen alacsonyabb a nettó bére, mint tavaly volt. A miniszterelnök viszonválaszában hozzátette: aláírták a bérmegállapodást az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT), amelyet ha betartanak, akkor senki nem jár rosszabbul idén, ahogy a kormány megígérte. Ennek a megállapodásnak kell érvényt szerezni, s ennek a kormány meg fogja találni a módját.
fotó: Kummer János / fn.hu
A még december 2-án aláírt, érvényes bérajánlás szerint a szociális partnereknek figyelembe kell venniük a vállalkozások verseny-, és költségviselő képességét, s a 4-6 százalékos keresetnövelést ajánlják – mondta Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára az fn.hu-nak. Ajánlásról van tehát szó. Magyarországon csak a minimálbér, és a garantált bérminimum összege kötelező. Az érdekképviselő elmondta: nem ismer részleteket a kormány elképzeléseiről, Orbán Viktor nem egyeztetett előzetesen a tervéről a munkaadókkal. Dávid Ferenc megjegyezte: kötelező mértékű béremelést előírni a magánszférában nem lenne összeegyeztethető a piacgazdaság logikájával.
Nem elképzelhető, hogy a kormány kötelezővé tenné a keresetnövelő bérajánlást – mondta Vadász György, az Iparszövetség ügyvezető társelnöke. Ezt nem írhatják elő a vállalkozóknak anélkül, hogy állami forrást is adnának hozzá – tette hozzá.
Az érdekvédő úgy vélte: a kormány az OÉT-ben a munkaadói és a munkavállalói szervezetektől kéri majd, hogy próbálja elérni az egyes munkaadóknál, hogy a bérajánlásnak megfelelően emeljék meg a béreket. Azonban ez nehezen fog menni, hiszen nem szankcionálható, ha a munkaadó nem a bérajánlásnak megfelelő mértékben emel bért – fűzte hozzá.
Vicc, bohóckodás – mondta az Orbán Viktor-féle bérakciócsoportok ötletére Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. Ha a kormány valóban nem akarta, hogy számos munkavállaló nettó bére csökkenjen, akkor nem ilyen adórendszert kellett volna létrehozni – mondta. A szakszervezeti vezető is elmondta: a bérajánlás nem kötelező, csakis a minimálbér és a bérminimum összege.
Egyelőre tehát még nem tudni, hogy a bérek esetében is valami hasonló komolytalankodás következik-e, mint amit a Gyurcsány-kormány művelt az áfa csökkentésekor, amikor megpróbálta a vállalkozásokat rávenni arra, hogy az adócsökkenés megjelenjen az árakban (áfavédjegyet vezettek be, amit az első cégeknek maga Gyurcsány adott át), ám ezek a látványos akciók persze nem jöttek be. A másik lehetőség – ami inkább csak elvi – hogy a kormány keményen beavatkozik a munkapiac működésébe. Ez ellentmondana a Fidesz eddig megmutatkozott liberális gazdaságfilozófiájának. Nyilvánvalónak tűnik, hogy az első lehetőségnek áll a zászló.
