A válság miatt már tavaly megcsappant a cégek kiállítási kedve, sok helyen létszámstopot vezettek be, belső átszervezésekkel oldották meg a szakemberhiányt. Ám a vállalatoknak mégis érdeke, hogy jelen legyenek egy-egy állásbörzén – még akkor is, ha kevesebb pozíciót tudnak ajánlani, mint korábban.
Volt már olyan cég, amely húsz négyzetméteres standot bérelt egy állásbörzén, ám közben csak egyetlen állást tudott felkínálni az érdeklődőknek. A szervezők kérdésére, hogy ez miért éri meg nekik, azt felelték: a brandépítés miatt látták jónak. Egy korábbi felmérés is ezt bizonyítja: az a fiatal álláskereső, akinek több ajánlat is van a tarsolyában, azt a munkaadót választja, ahol a cég hírneve ismert és makulátlan.
Felkészítenek az álláskeresésre
Az állásbörzéken – vagy néha már napokkal, hetekkel a rendezvény előtt – „felkészítő napokat” szerveznek a felsőoktatási intézmények karrierirodái. Ezek sokféle programot kínálnak: elemeztethetjük az írásunkat grafológiai szakértővel, öltözködési tanácsokat kérhetünk, önéletrajz-klinikán „gyógyítják” meg a CV-nk gyermekbetegségeit, vagy épp kipróbálhatjuk a stresszinterjút.
A börzéken azonban a konkrét állásajánlat igen ritka, a cégek begyűjtik az önéletrajzokat, megismerkednek a jelöltekkel, majd ezután kezdődik a kiválasztási folyamat. Ennek ellenére érdemes mindenkinek a legjobb formáját hoznia. A Felvi.hu Diplomán túl melléklete például olyan jó tanácsokkal készült, amelyeket érdemes megfogadniuk a munkára vagy gyakorlati helyre vadászó fiataloknak.
A legfontosabb, hogy nem szabad csak úgy „beesni” egy állásmustrára, hanem ezt is meg kell tervezni. Érdemes kiválasztani a kínálatból azokat a munkaadókat (10-12 céget), amelyeknél szívesen dolgoznánk, megismerni a tevékenységüket, illetve fogalmazzunk meg kérdéseket.
Önéletrajzot is készítsünk, és ha konkrét pozíciót is hirdetnek, akkor már a vállalatra szabva adhatjuk át a jelen lévő HR-esnek. Kétnapos állásbörzén például az első napon tájékozódjunk, a másodikon pedig már cégre szabott CV-vel érkezhetünk. A kiállítók azokat általában megjegyzik, akik jó benyomást tettek rájuk – ha másképp nem, akkor az önéletrajzra feljegyzik, hogy az adott érdeklődőre vissza kell térniük.
Mit kérdezzünk a kiállítótól?
Nagyon fontos az, hogy milyen az első benyomás rólunk a cég képviselőjében. Ezt a viselkedésünk mellett a megjelenésünkkel is pozitív irányba befolyásolhatjuk. Nem kell ugyan öltönyt vagy kosztümöt felvennünk egy állásbörzére, de mindenki tartózkodjon a farmer-póló összeállítástól.
És mik a legjobb és a legrosszabb kérdések, amelyeket valaki feltehet álmai cégének standjánál? A „Mivel foglalkozik a cég?” vagy a „Mennyit lehet ezzel a munkával keresni?” indítással biztosan elvágtuk magunkat az állástól. Ha az érdeklődésünk felkészültséget tükröz – mint például „Hallottam, hogy az elsők lettek a tavalyi Legjobb munkahely felmérésén. Ezért is vagyok kíváncsi arra, hogy mit kínálnak a pályakezdőknek” vagy „Olvastam, hogy bővítik a magyarországi call centereik számát. Pontosan kiket keresnek, és hogyan néz ki a felvételi?” –, akkor sokkal nagyobb az esélyünk.
Az állásbörzén a standoknál tanácsos kifürkészni, hogy ki képviseli a céget helyben – javasolja az említett cikk. Ha nem egy hostesst küldtek önéletrajzokat gyűjteni, hanem a HR-osztály egy vezető munkatársa jelenik meg, akkor akár még találkozhatunk vele a jövőben. Ha a börzén beszélgetésbe elegyedünk a kiállítóval, akkor a későbbi felvételi interjún már hivatkozhatunk erre, megemlíthetjük, hogy „Talán emlékszik rám, találkoztunk xy állásbörzén”.
