Pénzügy

Név alapján diszkriminálnak a munkaadók

Az ír munkaadók még mindig hajlanak arra, hogy származási alapon is szűrjék a jelentkezőket. A tradicionálisnak számító ír nevű álláskeresőknek nagyobb esélyük van arra, hogy behívják őket interjúra, mint az idegennek ható vezetéknevet viselő társaiknak. A név alapján való diszkrimináció hazánkban is mindennapos: Kolompárt nem, Kisst viszont behívják interjúzni a cégek.

Az ír Esélyegyenlőségi Hatóság és a Gazdaság- és Társadalomkutató Intézet (Economic and Social Research Institute, ESRI) közös kutatásának eredményei szerint az ír munkaadók jelentős része az ír munkavállalóknak kedvez egy azonos képzettségű bevándorlóval szemben – olvasható az Irish Times honlapján.

Kétszer akkora az írek esélye

A vizsgálat során a kutatók 240 pár önéletrajzot adtak be álláshirdetésekre. Az önéletrajzok a neveket leszámítva páronként megegyeztek: az egyes jelentkezők azonos nemmel, életkorral, iskolai végzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkeztek. A fiktív álláskeresők iskoláikat és munkatapasztalatukat Írországban szerezték, de a kutatók ügyeltek arra, hogy az önéletrajzban közölt adatok ne legyenek feltűnőek, kirívóak. A kutatók minden kiválasztott álláshirdetésre elküldtek egy ír, és egy külföldi, ázsiai, afrikai vagy német származásra utaló névvel rendelkező álláskereső jelentkezését.

A 240 kiválasztott álláshirdetés közül 147-nél semmilyen válasz nem érkezett. A fennmaradó 93 állásnál 55 helyre csak az ír munkakeresőt, 23-ra mindkettőt, 15-re pedig csak a kisebbséghez tartozó jelentkezőt keresték meg a cégek. Az ír-afrikai párosítást tekintve négy esetben mindkettőjüket, 18-nál csak az ír, öt esetben kizárólag az afrikai jelentkezőt hívták vissza. Az ír-ázsiai párosításoknál nyolcnál mindkét jelentkezőt felhívták, 19 munkáltató csak az ír, hét pedig csak az ázsiai álláskeresővel vette fel a kapcsolatot. Végül az ír-német párosításban 11 alkalommal hívták vissza mindkét jelentkezőt, 18-nál azonban csak az ír, háromnál csak a németet keresték meg.

Az egyes etnikumok írekhez viszonyított helyzete között nem mutatható ki jelentős eltérés. Az ír álláskeresők mindhárom kisebbséghez viszonyítva mintegy kétszeres eséllyel vágnak neki az álláskeresésnek. Emellett nem mutatható ki eltérés az egyes szakmák között sem. A kutatás során vizsgált könyvelői, kiskereskedelmi és asszisztensi álláshelyeken minden kisebbséggel szemben közel azonos arányban kedveztek az íreknek.

Magyarországon is mindennapos

„Magyarországon is mindennapos jelenség a romák munkaerő-piaci diszkriminációja, már az álláskeresés első lépésénél, a telefonos beszélgetésnél” – állítja Sik Endre, az ELTE Társadalomtudományi Karának tanára. Sik szerint friss példa erre a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) jelenleg is folyó diszkrimináció tesztje. A többlépcsős felmérésben egyrészt vizsgálják az álláshirdetések megfogalmazásában esetlegesen előforduló diszkriminatív tartalmakat, majd száz hirdetést kiválasztva budapesti és vidéki munkáltatók telefonos tesztelését végzik el. Végül a kiválasztott öt diszkrimináló munkáltató ügyét az Egyenlő Bánásmód Hatóság elé viszik – olvasható az ELTE-TTK hírlevelében.

A telefonos tesztelések során előfordult, hogy a potenciális munkáltató lecsapta a telefont a vonal másik végén bejelentkező „Kolompár József” név hallatán, majd néhány perc múlva kedélyesen elbeszélget ugyanarra az állásra jelentkező „Kiss Józseffel”. További elszomorító példa az az eset, amikor az egyik hipermarket lánc munkáltatója a roma jelentkezőnek nyíltan megmondta, hogy „a raktáros állásra van esélye, de a pénztáros állást meg sem érdemes próbálnia”. A kutatás még nem zárult le, az eredmények 2009 őszén lesznek hozzáférhetők – fest elszomorító képet a jelenlegi magyarországi helyzetről Sik Endre.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik