Pénzügy

Nagyot szakítanának a pályakezdők

Minél hosszabb ideje dolgozik egy fiatal, magasan kvalifikált magyar munkavállaló, annál vastagabban fog a ceruzája, amikor az elvárt nettó fizetéséről kérdezik. Míg a legfeljebb féléves „munkaerő-piaci múlttal” rendelkező pályakezdők bérigénye átlagosan 145 ezer forint, kétéves tapasztalattal a hátuk mögött viszont máris öntudatosabbak: nettó 166 ezret tartanak méltányosnak – áll egy friss felmérésben.

A három-öt éve dolgozó fiatalok közel 200 ezer forintot szeretnének kézhez kapni. Öt év elteltével pedig már átlagosan 238 ezerre emelkedik az elvárt nettó fizetés – olvasható a Hewitt felmérésében, amelyben húszezer fiatal munkavállalót, valamint a tanulmányai végéhez közeledő diákot kérdeztek meg. A válaszadók között megközelítőleg fele-fele arányban voltak nők és férfiak, középfokú és felsőfokú végzettségűek, illetve egyharmad-kétharmad arányban a pályakezdők és a tapasztaltak.

Több fizetést akarnak a férfiak

A férfiak 30 százalékkal több fizetést várnak el, mint a nők, és ez független a munkatapasztalatuk hosszától. A felsőfokú végzettségűek elvárásai érdekes módon öt év után emelkednek az átlag fölé: ekkor nettó 300 ezer forintot keresnének.

Minél nagyobb egy szervezet, a munkatársak annál nagyobb fizetést várnak el: egy ezer főnél több embert foglalkoztató cégnél például 20 százalékkal magasabb a bérigényük, mint az országos átlag. Azok viszont, akiknek épp nincs munkájuk, sokkal szerényebbek, az ötéves vagy annál hosszabb munkatapasztalatúak már az átlagos elvárások 70 százalékával – nettó 183 ezer forinttal – is megelégednének, csak állást találjanak.

Közép-Magyarország elszállt

Az eredmények azt mutatják, hogy a fővárosban és a körzetében a tapasztalat jobban kifizetődik. Kelet-Magyarországon egy legalább öt éve dolgozó, átlagos munkavállaló megközelítőleg a másfélszeresét szeretné keresni, mint egy pályakezdő, a nyugati országrészben ennél még plusz tíz százalékkal kérnének magasabb bért. Budapesten és Pest megyében viszont csaknem a kétszeresét is.

A pályakezdők elvárásait szakmánként összevetve kiderült: az IT-, a telekommunikációs, illetve a műszaki szakemberek várják el a legmagasabb kezdő fizetést, havi nettó 155-160 ezer forintot. Ezzel szemben a vendéglátásban, az idegenforgalomban és a HR-területen elhelyezkedő fiatalok számítanak a legkevesebb pénzre, 130-140 ezerre.

Divat az élethosszig tartó tanulás

A Hewittnak nyilatkozó magyar munkavállalók szerint a tanulás hosszú távú befektetés, és gyorsan megtérül. A középfokú végzettségűek úgy érzik, hogy további tanulás nélkül a fizetésük nem lesz kiugró, maximum 45 százaléknyi emelkedéssel számolnak, ha előre tekintenek a teljes aktív életszakaszukra. A diplomások viszont arra bazíroznak, hogy a nyugdíjkorhatár eléréséig megduplázódik a jövedelmük.

A számok tanúsága alapján a fejekben az él, hogy „amit nem érek el 35-45 éves koromig, azt már nem is fogom elérni”, így a 45 év fölöttieknél az addig elért fizetési szint megtartása a meghatározó. A tanulmány szerzői szerint ennek az lehet az oka, hogy a ma középkorú lakosság a tudását már nem érzi versenyképesnek, ezért nem is várnak el magasabb bért.

Átfogó kutatás, sok szemszögből

A Hewitt Associates a környező országokra és Magyarország egészére kiterjedő nagyszabású kutatást végzett, melynek az volt a célja, hogy feltérképezze a felsőoktatásban tanulók, a pályakezdők és a már többéves munkatapasztalattal rendelkezők véleményét a munkaerőpiacról.

A kutatók és a potenciális munkáltatók arra voltak kíváncsiak, hogy a leendő alkalmazottak mit várnak el attól a cégtől, ahol szívesen dolgoznának, vagy épp mi riasztja el őket. Az FN a kutatás adataiból szemezgetve több oldalról is bemutatja ezeket a trendeket. A fizetési igények után a következő alkalommal a munkáltatói arculat jelentőségéről, az iparágakról vallott előítéletekről szóló véleményeket osztjuk meg olvasóinkkal.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik