Pénzügy

Fölrúgta a kormány az egyezséget

Mégis fizetnie kell a munkavállalónak, ha beperli a munkaadóját, és a kormányzat, ígérete ellenére, nem állítja vissza részlegesen sem az illetékmentességet. Júliusra azért készíttet a kormány egy új munkaanyagot a témáról. A munkaügyi perek száma vidéken csökkent.

Továbbra sem lesznek illetékmentesek a munkaügyi perek, bár a tavaly júliusi érdekegyeztető ülésen már szóbeli egyezség született arról a munkavállalók és a kormány között, hogy az alacsony jövedelműeknek visszaállítják az illetékmentességet – tudta meg az FN Pataky Pétertől, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnökétől.

Csak a jövedelemhatárról volt vita

A kormányzat és a munkavállalói oldal akkor abban is meg tudott egyezni, hogy a változtatás hasson az összes, jogerősen nem lezárult munkaügyi perre – mint arról korábban beszámoltunk.

Vita akkor a munkavállalói oldal és a kormányzat között csak arról volt, hogy hol húzzák meg a jövedelemhatárt, s abban maradtak, hogy a kormányzat egy munkaanyagot készíttet a kérdéssel kapcsolatban. A pénteki érdekegyeztető ülésen azonban a kormány olyan munkaanyagot mutatott be, amely szerint meg kellene őrizni az általános illetékkötelezettséget. Az anyag úgy érvel, hogy a rászorulók a „nép ügyvédjéhez” fordulhatnak.

Vidéken csökkent a perek száma

A munkavállalói oldal tiltakozott, a munkaadói oldal pedig júliusban is, most is az illetékkötelezettség megőrzése mellett szállt síkra. A kormányzat újabb munkaanyagot készített júliusra, amely elemezni fogja az illetékkötelezettség hatását a munkaügyi perek számára.

A fővárosban nem érzékelhető az ügyszám csökkenése, vidéken viszont igen – mondta el az FN megkeresésére Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke. Az illetékkötelezettség bevezetése óta a fővárosban az ügytípusok arányai változtak meg: kevesebb a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos per – tette hozzá.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik