A francia agrárszektorba sok külföldit keresnek: lótenyésztőt 8,7 eurós (2000 forintos) órabérrel vesznek fel, kertészként pedig akár 10 eurót, csaknem 2400 forintot is kaphatunk egy órára. A gyártó cégeknél munkába álló vagy az építő- és szolgáltatóiparban dolgozó szakmunkások (például az eladók, a fodrászok vagy a kozmetikusok) bruttó 450–530 ezer forintnak megfelelő eurót kereshetnek havonta.
Egy ápoló 1200–1600 eurót (körülbelül 280–380 ezer forintot) kereshet egy hónap alatt, az orvosok viszont akár 85 ezer eurót, több mint 20 millió forintot is hazavihetnek évente. Más diplomás állásokat is kínálnak az EURES honlapján: a HR-asszisztensek vagy a mérnökök 36–40 ezer eurós (cirka 8–10 millió forintos) éves fizetésre számíthatnak.
A munkanélküliségi ráta 8,3 százalékos volt tavaly Franciaországban, ez 1,3 százalékkal magasabb, mint az EU-15 átlaga. A munkaképes korú lakosság kétharmadának volt ekkor állása. Ezért, ha valaki eldöntötte, hogy a gallokhoz megy dolgozni, érdemes még itthon elkezdenie az álláskeresést. Ebben EURES-tanácsadók segíthetnek, de a francia újságok hirdetéseiből vagy a francia Munkaügyi Hivatalnál (Agence Local pour l’Emploi – ALE) is tájékozódhatnak. Az EURES honlapja szerint az Île-de-France körzetben található a legtöbb álláshirdetés, ide főleg gyártó cégek várják a szakembereket.
Párizs madártávlatból (fotó: sxc.hu)
—-Kisokos a francia munkához és élethez—-
Franciaországban…
… engedélyhez kötött a munkavállalás?
Két hónappal ezelőtt – 2008. július 1-jén – Franciaország is megnyitotta munkaerőpiacát a négy éve csatlakozott EU-tagállamok polgárai előtt, így a magyarok is munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak náluk. A piacnyitás fokozatos volt, először a hiányszakmákban lehetett könnyebben engedélyt szerezni, illetve gyakornoki programokkal csábították a fiatalokat. Ezután egyre több és több szakmát vettek fel a listára, majd végül a teljes nyitás mellett döntöttek. További információ a francia Munkaügyi Hivatal vagy a Munkaügyi és Szociális Minisztérium honlapján található.
… mennyi lehet a fizetés?
A fizetési megállapodások alatt a francia munkaadók a bruttót értik, kivéve, ha alapból már eleve a nettó összegről állapodtak meg. A túlórákat pénzbeli juttatással, illetve szabadsággal honorálják, a munkahét első hét túlórájáért 125 százalékos bért adnak, majd ezután minden óráért a másfélszeresét.
2008-tól Franciaországban a minimálbér havi 1321 euró. Ez az összeg bizonyos szektorokban a különmegállapodások alapján magasabb is lehet. „A külföldiek általában kevesebbet keresnek, de például a francia nők is, és ez náluk teljesen természetes. Az előbbiért például a külföldi orvosok többször tüntettek már” – mesélte a FigyelőNetnek Nagy Zsuzsanna, évek óta Franciaországban dolgozó kozmetikus.
… hány órás a munkahét, és milyen szerződést kötnek velünk?
Franciaországban munkaszerződést szóban és írásban is lehet kötni, ám a munkáltató köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót a szerződés főbb pontjairól, például a munkavégzés helyéről, a szerződés megkötésének idejéről, hosszúságáról és a fizetési feltételekről. Egy héten általában 39 órát kell dolgozni, és 25–30 nap szabadság jár egy évben. A szám szerint 11 nemzeti ünnep „vörös betűs”, azaz mindegyik munkaszüneti napnak számít.
… milyen a felsőoktatás? Honosítani kell a bizonyítványokat?
A francia felsőoktatás rendkívül rugalmas: bárkit felvesznek, akinek van érettségije – ám tandíjat kell fizetni. Az Európai Unió állampolgárainak saját országuk nagykövetségén kell jelentkezniük az egyetemekre. Annak, aki náluk szeretné végezni a felsőoktatási tanulmányait, szóbeli és írásbeli vizsgát kell tennie. Ez alól csak azok mentesülnek, akik francia nyelvű érettségivel, illetve a DALF (Diplôme approfondi de langue francaise) nemzetközi nyelvvizsgával rendelkeznek. A nagykövetségek nyújtanak segítséget a diplomák és a szakképesítések kölcsönös elismerésében is.
„Az érettségit és a franciatanári diplomámat nem fogadták el öt évvel ezelőtt. Újra le kellett vizsgáznom franciául a tantárgyakból, hogy felvételizhessek egy helyi magániskolába, ahol a kozmetikus technikusi szakmát akartam tanulni. Abban a szalonban, ahol a hidrokozmetikai gyakorlatomat végeztem, egy távol-keleti országból jött építésznő takarítónőként dolgozott” – mondta el a tapasztalatait Nagy Zsuzsa. A francia munkaerőpiacon az iskola neve a varázsszó: ha nem ismerik azt az egyetemet, amelyen a jelentkező végzett, akkor az nagy hátrányt jelent.
… létezik-e betegbiztosítás?
A munkavállalót Franciaországban is be kell jelenteni a társadalombiztosítási intézményekhez. A nevét bejegyzik a betegbiztosító irodánál, amely bejelenti őt a nyugdíjbiztosítónál és a munkanélküli biztosító intézménynél. Az alkalmazott regisztrációs számot kap, s ennek alapján kerül a társadalombiztosító nyilvántartásába. A nyugdíjbiztosító társadalombiztosítási kártyát küld a munkavállalónak, amelyet a munkáltatónak át kell adnia. Ha viszont a munkaviszony megszűnik, ezt visszakapja.
… hogyan kell adózni?
Franciaországban a személyi jövedelemadó progresszívan növekvő, azaz a magasabb kategóriába eső jövedelem nagyobb adókulcs alá esik. A személyi jövedelemadó a család létszámtól függően csökken, így a több gyermekes családok adója alacsonyabb. 5687 euróig a jövedelem adómentes, 11 344 alatt 5,5 százalékot, 25 195 euróig pedig 14 százalékot kell fizetni. Ha az éves jövedelem nem éri el a 67 546 eurót, akkor a 30 százalékát „veszi el” az állam, ha ezt meghaladja, a 40 százalékát fizeti adóként a munkavállaló. A francia adóhatóság honlapja.
… milyen szálláslehetőségek vannak?
Párizsban a lakbér a budapestinek több mint a kétszerese, 350–1000 euróba kerül egy főnek egy 20–40 négyzetméteres, bútorozott apartman vagy stúdiólakás. Szoba esetében, vagy vidéken alacsonyabb is lehet az ár: Calais környékén, a svájci határnál és a Pireneusok mellett olcsóbb a lakbér, egy garzon körülbelül 300 euró egy hónapra.
… milyenek az életkörülmények?
A termékek többsége szabadáras, de az árat kötelező egyértelműen feltüntetni. Nagyon sok boltban még mindig odaírják az árat az euró mellett frankban is. Az árkülönbségek a termék márkájától és a vásárlási helytől is függnek. A listánkban szereplő árak párizsi boltok árait tükrözik. Negyedkilós camembert sajtot már 2 euró alatti áron is találhatunk, egy liter tej 1,10, egy tábla csoki másfél euróba, egy palack ásványvíz (1,5 literes) 18 eurocentbe kerül. Az alma ára kilónként 2,30, a narancs viszont 1,95 euró. A legolcsóbb borokat és pezsgőket (7,5 decit) 1–2 eurós áron vehetjük meg, míg egy bagettet 80 centért.
Egy csésze kávé másfél-két euróba, tejszínnel háromba, a sör pedig 4 euróba kerül. Egy szendvicsért 4, egy olcsóbb főételért (sült hús körettel) általában 12 eurót kérnek.
… milyen tömegközlekedési lehetőségek vannak?
Párizs mellett Lyonban, Marseille-ben, Toulouse-ban, Lille-ben és Rouenben van metró. A fővárosban több mint tíz vonal működik, csaknem 300 megállóval – így ez leggyorsabb közlekedési eszköz. Emellett busszal és villamossal is utazhatunk.
A vonaljegy Párizsban 1,50 euróba kerül. A várost és a külvárosokat zónákra bontották, a jegyek ezekre érvényesek, és egy jeggyel másfél órán át lehet utazni bármelyik közlekedési eszközön, akár váltogatva is. A párizsi közlekedési vállalat honlapja.
… megfelelő-e a távolsági közlekedés?
Franciaországban működnek belföldi repülőjáratok, Párizsból nagyjából egy óra alatt el lehet jutni bármelyik nagyvárosba. A Francia Állami Vasút (SNCF) behálózza az egész országot, a nagyvárosokba TGV-vel lehet utazni Párizsból, erre kötelező a helyjegy. A 750 kilométerre lévő Marseille-t például 3 óra alatt el lehet vele érni. Ahol nem jár vonat, ott távolsági buszokkal közlekedhetnek az utasok.
… mennyibe kerül az oda-vissza utazás? (repülő, busz, vonat)
Repülővel körülbelül két óra alatt el lehet jutni Budapestről Párizsba vagy Lyonba, nyáron pedig Nizzába is indulnak járatok. Ha sürgősen kell indulni, akkor – még a fapadoson is – 64 ezer forint lehet a repülőjegy, de ha néhány hónappal előre meg tudjuk venni, akkor pár ezer forintból megúszhatjuk (a legolcsóbb időszak jelenleg december eleje, 6500 forintért). A Budapest–Párizs útvonal távolsági busszal 47 900 forintba kerül (oda-vissza), s az utazás csaknem húszórás.
… kell-e nyelvismeret a munkavállaláshoz?
A szakmunkásoknál és a magasabb iskolai végzettséghez kötött tevékenységeknél a munkáltatók egyértelműen megkövetelik a nyelvtudást. Olyan munkát is lehet találni azért, amihez nem kell, például szüretelés vagy takarítás. Ezeket az állásokat azonban főként portugálok, illetve arab bevándorlók töltik be.
Azt a hiedelmet megerősítette Nagy Zsuzsa, hogy a franciák közül nem sokan beszélnek idegen nyelveket. Aki pedig több nyelvet is beszél az anyanyelve mellett, az általában a munkája miatt tanulta meg ezeket – például az idegenforgalomban dolgozik.
—-Az idegeneket nehezen fogadják be—-
A kollégák között nagy a verseny, és a vezetőség sem veszi jó néven a munkahelyi barátkozást. Úgy gondolják, hogy ez a munka rovására mehet. „Gyakran határozott időre szólnak a munkaszerződések, és néhány hónap alatt nem igazán lehet megismerni a munkatársakat. Azoknak a franciáknak, akikkel eddig összeakadtam, erős előítéleteik voltak a külföldiekkel szemben: a kelet-európaiakat például kommunistának, lopósnak hitték. Volt olyan kolléganőm, aki hangoztatta: csak azért jöttem, hogy elvegyem előlük a munkát, sőt, egy tányér levesért is hajlandó lennék dolgozni” – mesélte a svájci határ melletti kis faluban élő kozmetikus.
Nagy Zsuzsa elmondta, hogy a környezetében élők az EU-t szükségszerű rosszként élik meg. Az áremelkedések és a munkanélküliség miatt az uniót – és főleg az új tagállamokat – hibáztatják. Téves nézeteket is hangoztatnak, például gyakran emlegetik, hogy az általuk befizetett pénzt nálunk osztják szét. „Sajnos néha a hétköznapi életben is lecsapódik ez a feszültség, amit a franciák hagyományosan erős nemzettudata is erősít. Ez ellen a magyar közösségek jelenhetnek menedéket, ám ilyenek általában csak a nagyvárosokban vannak, vidéken egyedül kell megbirkózni a magánnyal és a honvággyal.”
Hasznos címek
Párizsi Magyar Nagykövetség
Címe: 5 bis, square de l’avenue Foch, 75116 Paris. Telefon: 00 33 1 45 00 94 97. Ügyelet: 00 33 6 83 25 43 62. E-mail: mission.par@kum.hu.
Magyar Konzulátus
Címe: 92 Rue Bonaparte, 75006 Paris. Telefon: 00 33 1 43 54 66 96.
Párizsi Magyar Intézet (Institut Hongrois de Paris)
Címe: 92 rue Bonaparte, 75006 Paris. Telefon: 33 1 43 26 06 44. E-mail: info@instituthongrois.fr.
