Szórólaposztásra jelentkező diákok panaszolták be az ING Biztosító Zrt. egyes ügynökeit a közelmúltban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF), mivel a közvetítők a csoport nyugdíjpénztárába való belépéshez kötötték, hogy kiválasztanak-e valakit a munkára.
Az ügyet a PSZÁF egy, a közvetítőket érintő általános témavizsgálat során kívánja felgöngyölíteni. Mindezek után az ING Biztosító néhány hete már megvált mintegy tíz, a társaság számára elfogadhatatlan, etikátlan üzletpolitikát folytató ügynökétől. „Az ügynököket egyéni vállalkozóként foglalkoztatjuk, így maguk dönthetnek arról, hogy további alvállalkozókat vonnak-e be a munkájukba” – magyarázza Kovács Zsolt, a társaság értékesítési igazgatója. Az ING-nél ugyanakkor az eset kapcsán a Meló-Diák és az Universitas Iskolaszövetkezetekhez kötődő Universitas Kft. tagszervezési gyakorlatát is vizsgálják, és az eredmény fényében döntenek az esetleges további együttműködésről.
A nyári ellenőrzések augusztus közepéig 132 munkáltatóból 109-nél találtak diákok foglalkoztatásával összefüggő rendellenességet.
Életre nevel
A PSZÁF-nál nem jelentettek más hasonló incidenst, de a diákmunkával kapcsolatos egyéb típusú szabálytalanságokban az idén nyáron sem volt hiány. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) júniustól augusztus közepéig 132 munkáltatót ellenőrzött, amelyek közül 109-nél rendellenességet tapasztalt a nappali tagozatos diákok foglalkoztatása során. Ez az arány 20 százalékkal magasabb, mint a munkaerőpiacon általában. A feketefoglalkoztatás a leggyakoribb vétség – a 615 ellenőrzött tanulóból 165-nél ez volt a helyzet –, emellett gyakoriak a munkavédelmi hiányosságok is.
Korhatáros jogok
15 ÉV ALATTIAK
● Alkalmazásuk gyermekmunkának számít, ez Magyarországon szigorúan tilos, a legsúlyosabb jogsértések közé tartozik
● Felügyeleti adatok szerint hazánkban csak elenyésző számban akad ilyenre példa, leginkább az építőiparban és a mezőgazdaságban
15–16 ÉVESEK
●
Csupán a szülő beleegyezésével vállalhatnak állást (a 16. életévét
betöltött személy viszont már szülői hozzájárulás nélkül is munkába
léphet)
● Egyes törvényileg meghatározott speciális eseteket –
például a sport-, modell- vagy reklámszakmát kivéve – kizárólag iskolai
szünetek alatt dolgozhatnak
18 ÉV ALATTIAK
● Fiatal munkavállalónak minősülnek
● Nem lehet őket éjszakai munkára, azaz este 22 óra és reggel 6 óra közötti műszakba beosztani
●
Kötelező náluk az előzetes egészségügyi alkalmassági vizsgálat; nem
szabad a kiskorúakat olyan munkára alkalmazni, amely fejlettségi
szintjüknek nem megfelelő
● A napi munkaidő nem haladhatja meg a 8 órát, ennek megfelelően a heti munkaórák száma a 40 órát
●
Minden négy és fél órát meghaladó munkaidő esetén legalább 30 perc
szünetet kell biztosítani a számukra, két munkanap között pedig
legalább 12 órának kell eltelnie
● A 20 nap alapszabadságon felül évente 5 nap pótszabadság jár 18 éves korig
A könnyű fizikai feladatok közül a szórólapok terítése a legnépszerűbb, nem véletlen, hogy ezen a területen szép számmal hajtottak végre ellenőrzést az OMMF munkatársai. A sorozatos büntetések is közrejátszhattak abban, hogy a korábbinál kevesebb helyen találtak a közúton, a járdaszigetről lelépve, illetve láthatósági mellény nélkül osztogatókat. Viszont változatlanul sokan megfeledkeznek arról, hogy biztosítaniuk kell az órákon keresztül a tűző napon álló diákok számára a kötelezően előírt folyadékot vagy a pihenőhelyiséget.
„A diákmunka erősen fertőzött terület, főként a foglalkoztatás alkalmi jellegéből adódóan” – mutat rá Szűcs László az OMMF stratégiai referense. A renitens munkáltatók arra számítanak, hogy a néhány hetes vagy akár csak pár napos munkaviszony során nem derül fény a törvénytelenségekre. A visszaélések okozta közvetlen káron túl ezzel a hozzáállással az is a gond, hogy a diákok éppen az első munkatapasztalatokat szerzik meg ilyenkor, amelyek aztán beléjük vésődnek az elkövetkezendő évtizedekre.
„Az a baj, hogy nem is igazán tudjuk, mi számít szabálytalanságnak” – vonja meg a vállát a 17 éves Vivien, aki épp az egyik gyorsétterem reklámcéduláját nyomja a járókelők kezébe. Mint hozzáteszi, a munkáltatók könnyen kihasználhatják a diákok jogi ismereteinek hiányát. Az évente mintegy 200 ezer dolgozó diák közül különösen a többségében a nyári szünetben munkát vállaló gimnazisták tapasztalatlanságával és jóhiszeműségével élnek vissza sokan, ezért az OMMF például a Sziget fesztiválon is helyezett ki tájékoztatókat a fiatalkorúak foglalkoztatására vonatkozó jogszabályokról.
Kivételes pozíció
Magyarországon – Európában egyedülálló módon –
kizárólag azok a nappali tagozatos hallgatók élveznek mentességet a
társadalombiztosítási, az egészségügyi és a munkaadói járulék alól,
akik iskolaszövetkezeti tagi jogviszonyon keresztül vállalnak munkát.
Karácsony Mihály, a Diák-ÉSZ elnöke szerint a szövetkezetek a
kedvezményre azért jogosultak, mivel tevékenységük az oktató-nevelő
munka része. Ezt támasztja alá az is, hogy a jogszabály értelmében az
iskolaszövetkezeteknek mindig közép- vagy felsőfokú oktatásai
intézményhez kell kapcsolódniuk, felügyelőbizottságukban pedig helyet
kapnak az iskolák delegáltjai.
A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy
az iskolák befolyása gyakorta pusztán formális, miközben maguk az
iskolaszövetkezetek egyre inkább profitorientált irányba tolódnak el. A
személyzeti tanácsadó cégek ezért is kifogásolják, hogy a szövetkezek
törvény adta, kivételes pozíciója korlátozza a piaci versenyt. „A
járható út az lenne, ha a diákmunkákra vonatkozó kedvezmények
szabályozását kiszélesítenék, például alanyi jogon vagy más szervezeti
formában járhatna a járulékmentesség a nappali tagozatos diákoknak” –
mutat rá Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi
Szövetségének (SZTMSZ) elnöke. A fenti véleménynek két éve hangot is
adtak egy, a kormányzat számára benyújtott javaslat formájában, de nem
sikerült változást elérniük.
Azóta az SZTMSZ többször is leült a
Diák-ÉSZ-szel és az idén márciusban alakult Iskolaszövetkezetek
Országos Szövetségével (ISZOSZ) megbeszélni a lehetőségeket. „A
visszaélések elkerülése végett a járulékmentesség kiterjesztését a
hallgatói viszony fokozottabb ellenőrzése mellett tartanánk
elfogadhatónak” – hangsúlyozta a Figyelőnek Pataki Zoltán az EUdiákOK
Iskolaszövetkezet vezetője, az ISZOSZ elnöke. Ennek eredményeképpen az
ősszel megállapodás születhet – igaz, egyelőre csak az országos
szövetség és az SZTMSZ között – az érdekek összehangolásáról.
—-Megrövidítések—-
A 21 éves Éva, aki a főiskola mellett tavasz óta nemzetközi buszjáratokon utaskísérőként dolgozik, a maga kárán tanulta meg, hogyan védje az érdekeit. A korábbi nyári alkalmi munkák során szerezett negatív tapasztalataiból okulva a minap úgy döntött, közli jelenlegi munkaadójával, hogy munkaügyi bírósághoz fordul, ha az utazásszervező vállalkozás rövid úton nem rendezi a helyzetét. Érthető, hogy elfogyott a türelme: a cég mondvacsinált okokra hivatkozva rendszeresen kevesebb fizetést utalt a számára, mint amennyiben megállapodtak, a túlórákat pedig egyáltalán nem volt hajlandó honorálni.
Az ilyen megrövidítések ellen a diákoknak az iskolaszövetkezetek nyújthatnak védelmet. Ezek többnyire akkor is kifizetik a jogos javadalmazást, ha azt a velük szerződött cégek nem utalják át időben. A belépő hallgatók ráadásul járulékmenetességet élveznek, ami természetesen a munkát kínáló cégek és a tavaly 14 milliárd forintos értéket megtermelő diákszövetkezetek számára is előnyös (lásd a Kivételes pozíció című keretes írást). „A Meló-Diák Iskolaszövetkezetnél a tanulók, megbízásonként változóan, az általuk termelt bevétel 65–95 százalékát kapják meg; a szervezet a maradékból gazdálkodik” – mondja Marosi László, a 35 ezer tagot számláló, legnagyobb hazai iskolaszövetkezet vezetője. Bizonyos fokú garancia az is, hogy a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Diák-ÉSZ) a szabálytalankodó cégekről feketelistát vezet, amelyet körülbelül kéthetente frissítenek a tagszervezetek tapasztalatai alapján. A lista azonban csak az iskolaszövetkezetek számára publikus, maguk a munkavállalók nem tekinthetnek bele.
Mindenkinek megéri
Némiképp érthetetlen a terület szabályozatlansága, és a visszaélések ismétlődése, hiszen a cégeknek nagyon is megéri diákokat foglalkoztatni. Velük ugyanis rugalmasan és nagy tömegben pótolhatják a nyáridőben szabadságolt dolgozókat, vagy tölthetik be a szezonális pozíciókat. Ezt mutatja a BKV Zrt. példája is, amely az idén nyáron először diáktolmácsok segítségével oldja meg a turistákkal folytatott kommunikációt a forgalmas csomópontokon.
Az összkép továbbra sem rózsás; három egyetemi előadó – Jakab Tamás, Kocsis László Levente és Vida Szabolcs – 200 fő részvételével készült tavalyi felmérése szerint például a tanulók 90 százaléka úgy ítélte meg, hogy a pályakezdéshez szükséges tapasztalatszerzéshez nem járult hozzá a munkája. Pataki Zoltán, az EUdiákOK Iskolaszövetkezet vezetője ennél azért jóval több elégedett fiatallal találkozott, ám azt ő is látja, hogy a hallgatók által keresett munkák eltolódnak a képességeiket és végzettségüket tükröző, minőségi lehetőségek felé. A fehérgalléros állások kínálata ugyan nem gyarapszik olyan ütemben, mint a tanulók igényei, ám például a bankszektorból és a telefonos ügyfélszolgálatok közül egyre több cég nyit a diákok felé.
