Pénzügy

Finn döntés a munkaerőpiac nyitása mellett

Az Európai Ügyek Hivatalának közlése szerint egészen biztos, hogy Finnország megnyitja munkaerőpiacát 2006 május 1-jén az újonnan csatlakozott országok munkavállalói előtt.

Ki nyithat még?

Az előzetes hírek szerint Dánia, Spanyolország és Portugália is azon régi tagállamok közé tartozik, amelyektől pozitív döntés várható a munkaerő szabad áramlásának korlátozásáról.

A finn kormány és a helyi szakszervezetek között létrejött megállapodás eredményeként pénteken biztossá vált, hogy Finnország 2006. május 1-től biztosítani fogja a szabad munkavállalást az új tagállamok állampolgárainak – tájékoztatta a FigyelőNetet az Európai Ügyek Hivatalának sajtóosztálya. A döntést péntek este megerősítette Csizmár Gábor munkaügyi miniszter is.

Az FN értesülései szerint a kormány beadványáról még februárban szavaz a finn parlament. A döntést több, a liberalizáció várható hatásait vizsgáló tanulmány előzte meg, a nyitás mellett a szabad munkaerő-áramlás elve, továbbá a Finnországban egyes terülteken tapasztalható munkaerőhiány állt, a javaslatot ellenzők pedig attól tartottak, hogy az ezer tó országába tömegével érkeznek majd a munkát keresők. A budapesti finn követség lapunknak nyilatkozó munkatársa nem tart az utóbbitól.

A társadalmi szervezeteket is tömörítő bizottsági döntéssel egyre valószínűbb, hogy a szélesebb közvélemény is támogatja a munkaerőpiac megnyitását, így feltehetően a finn parlament is támogatni fogja a javaslatot. 

Baráth Etele, európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter üdvözli a finn döntést: Finnország az Európai Bizottság e héten közétett jelentésével és a magyar Kormány álláspontjával összhangban álló döntést hozott.

Az ellenzék is támogatja

Jari Vilén, korábbi kereskedelmi és ipari miniszter, jelenleg a finn parlamentben ellenzékben lévő, jobboldali Nemzeti Koalíció Pártja képviselője a FigyelőNetnek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy hosszú idő óta ez a finn kormányzat egyetlen jó döntése – ami a finn politikai közbeszédben roppant erős kritikának számít. Vilén szerint a döntés jelzi az ország elkötelezettségét nemcsak az európai értékek, hanem az új tagországok irányába is, ezzel a döntéssel pedig meg is valósítják mindazt, amit korábban már megígértek. Finnország számára ez pedig azért nagyon fontos, mert az országnak korábban nagyon zárt, tradicionális volt a munkaerőpiaca, ezzel a döntéssel pedig egy átlátható és átjárható teret teremtenek a munkavállalóknak. Ezután a munkaerő szabadon jöhet és mehet, ahogy azt a lehetőségek engedik.

Összhangban a Bizottsággal

Az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozott jelentése a szabad munkavállalás korlátozása ellen foglalt állást, és azok felülvizsgálatának megfontolását ajánlotta a régi EU-tagállamoknak. A régi tagállamok közül 12 ugyanis korlátozó intézkedéseket tartott fenn az újonnan csatlakozó országok munkavállalóival szemben. A bizottsági jelentés az elmúlt két év tapasztalatai alapján készült, és arra a következtetésre jutott, hogy nincs közvetlen összefüggés a munkaerő-áramlás és az elmúlt két évben alkalmazott átmeneti intézkedés között, aminek lehetőségével élve a 15 régi EU-tagállamból 12 fenntartotta a korlátozásokat az új tagállamok munkavállalóival szemben.

Nagy-Britanniába és Svédországba ugyanis körülbelül annyi, ha nem kevesebb munkavállaló érkezett a nyolc közép- és kelet-európai országból, mint azokba az államokba, amelyek éltek az átmeneti időszak lehetőségével. A munkaerő vándorlását a Bizottság szerint a kereslet-kínálattal összefüggő tényezők befolyásolják. „Az átmeneti időszakok csak késleltetni fogják a régi tagállamokban a munkaerőpiac alkalmazkodását” – szögezi le az elemző dokumentum.

Magyarok az EU-ban


Bár munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak a magyarok az Egyesült Királyságban, Írországban, Svédországban, a 2004 végi adatok szerint 4 ezer, 2 ezer, illetve 200 magyar vállalt munkát ezekben az államokban.  Ugyanakkor Németországban, illetve Ausztriában, ahol munkavállalási engedély szükséges, 17 ezer, illetve 14 ezer magyar dolgozott ebben az időszakban. 

 Viszonylag magas, 1100, illetve 900 azok száma akik Olaszországban, illetve Hollandiában dolgoztak, néhány százan Spanyolországban és Görögországban vállaltak munkát. A többi régi uniós tagállamban száznál kevesebb magyar dolgozott.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik