Sztrájkok, demonstrációk sora következik, a rendvédelmi dolgozók csak az elsők a körben – tette nyilvánvalóvá a kormányfő, amikor reggel találkozott az érdekvédőkkel, akik szintén nem hódoltak be. Továbbra is elutasítják a kormány tervét, amely szerint a jövőben a korkedvezményes nyugdíjat eltörlik és a szerzett jogokat elveszik. A tárgyalások eredménytelenül zárultak, de az érdekvédők ígéretet kaptak arra, hogy a tegnap elfogadott alkotmánymódosításhoz kapcsolódó törvényi változások, valamint az új életpálya-modell kidolgozásába bevonják őket.
Érdemi alku tehát nincs, Orbán Viktor pedig a megbeszéléseken nyilvánvalóvá tette: a kormány 2012-től teljesen átalakítja a rendszert, a nyugdíjat az eddiginél lényegesen kedvezőtlenebb képlet alapján számolják majd ki, amely “minél tovább a munka világában tartja az embereket”. Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) vezetője szerint érdekképviseleti konföderációs kapcsolatokon keresztül, a “civil társadalom” szakszervezeteivel közösen gyakorolnak nyomást. Lesznek sztrájkok, tüntetések is, ám a rendőrség és a rendvédelmi szervek nem sztrájkolhatnak – tette hozzá.
Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) vezetője, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának alelnökeként bejelentette, részt vesznek a jövő hétre tervezett konföderációs demonstrációkon. Bárdos Judit megerősítette, hogy az öt szakszervezeti tömörülés közös demonstrációja várhatóan jövő hét csütörtökön lesz.
A Rendvédelmi Szervek Érdekegyeztető Fóruma (RÉF) munkavállalói oldalának megbízott elnöke elmondta: előrelépésként értékeli, hogy a már nyugdíjba vonult rendvédelmi dolgozók maguk dönthetik el, visszatérnek-e az állományba. Powell Pál sem elégedett azonban, hisz a nyugdíjban maradó 57 év alatti egykori rendvédelmi dolgozók 16 százalékos adójáról nem mondott le a kormány.
Az érdekvédők szerint ezek után gyakorlatilag értelmetlen is tárgyalni a korkedvezményes nyugdíjról, ezért június 16-án bohócforradalom jeligével vonulnak utcára, jogászaik pedig minden lehetséges fórumot megkeresnek, hogy a kormány ne tudja elvenni a szerzett nyugdíjakat, jogokat.
Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára nyilatkozik (Fotó: Kovács Attila/MTI)
A tegnap meghirdetett bohócforradalomra mindenkit várnak, aki bizalomvesztés miatt “visszamenőleges hatállyal” visszavonná a Fidesz-KDNP-re tavaly leadott szavazatait. A megmozdulás napján az Alkotmány utcában helyeznek el fülkéket, azokban lehet majd “voksolni”. Este kilenc óra után a Sándor-palotához, a köztársasági elnök hivatalának épületéhez vonulnak, hogy “érvényt szerezzenek a nép akaratának”. (Június 16-ára egyébként több szakszervezeti tömörülés is akciót hirdetett. Egyszerre több helyszínen, több óráig tartó forgalomlassítással blokkolják a megyeszékhelyek és a városok legfontosabb főútvonalait, a ki- és bevezető utakat.)
Orbán egy oldalon áll a rendvédelmi dolgozókkal
Bohóctréfát próbálnak űzni nemcsak a kormánnyal való tárgyalásból, hanem az általuk képviselt állományból is egyes szakszervezeti vezetők – így reagált a miniszterelnök szóvivője. Szijjártó Péter úgy fogalmazott: családok, emberek tízezreinek életével bohóctréfát űzni ízléstelen dolog. A szóvivő ma is megszólalt. “Orbán Viktor kormányfő elvárja, hogy a rendvédelmi dolgozók minden körülmények között a rend oldalán álljanak, biztosítsák a rend fenntartását, és semmilyen módon ne álljanak át a rendbontók, a rendetlenséget szítók oldalára”. Szijjártó Péter a kormányfőnek a rendvédelmi szakszervezetek képviselőivel folytatott egyeztetésen elmondott szavait idézve tudatta: Orbán Viktor világossá tette, hogy a rendvédelmi dolgozók és a kormány egy oldalon állnak, a választóvonal ugyanis nem a kabinet és a rendvédelmisek, hanem a rend oldalán állók és a rendbontók között húzódik.
Szijjártó a tüntetésre készülő mozdonyvezetőknek előzőleg azt üzente, hogy az általuk felvetett kérdések nagyon fontosak, ezért is szerepelnek ilyen kérdések a szociális konzultációban, amelynek végéig nem születnek döntések az érintett területeken. Közölte, az emberek véleményének megismerése után, az abból fakadó törvényalkotási munka során, a kormány a szükséges egyeztetéseket és tárgyalásokat el fogja végezni.
A Mozdonyvezetők Szakszervezete egyébként szintén a korkedvezményes és korengedményes nyugdíj intézményének tervezett megszüntetése ellen tiltakozik. Közben több érdekvédő jelezte, hogy a tegnapi alkotmánymódosítás után nincs értelme miről tárgyalni a kormánnyal. A LIGA is megdöbbenéssel fogadta, hogy mostantól bárki, aki 62 éves kora előtt került nyugdíjba, bármikor visszarendelhető közmunkára.
Fotó: Kovács Attila /MTI
A szakszervezeti tömörülés közleményben hívja fel a figyelmet, hogy a parlament által elfogadott szöveg nem tesz különbséget a fegyveres és rendvédelmi szférában vagy bármely más területen dolgozók között. A munkavállalói érdekképviselet szerint ezzel a kormány egy utolsó kést is beledöfött a demokráciába, a nemzeti együttműködésbe, valamint abba a többszázezer magyar állampolgárba, akik az öregségi korhatár előtt – de törvény szerint – vonultak nyugdíjba.
Az érdekegyeztetés és intézményeinek totális felszámolása után, és a most már bizonyítottan látszat konzultációk közben, a kormány még egyszer elragadtatta magát, és a fegyveresekkel több hete zajló tárgyalások közben, részéről pontot tett az ügy végére. A kormányzat ezzel újból világosan jelezte: nem tűri az ellentmondást. Olyannyira, hogy ha szükséges, rögtön az Alkotmányból is törli azoknak az alapjogait, akik nem engedelmeskednek – írta közleményében a LIGA Szakszervezetek konföderáció.
Cseh rendőrnek lenni a legjobb
Közben a Századvég Alapítvány európai kitekintést adott közre a nemzetközi szabályozás legfőbb jellemzőiről, kiemelve, hogy a
német rendvédelmi dolgozóknak alig jár nyugdíjkedvezmény. Az egyre növekvő (már 67 évre emelt) nyugdíjkorhatárnál öt évvel korábban mehetnek nyugdíjba. Ennél korábbi nyugdíjazásra csak alaposan megindokolt egészségügyi probléma igazolása esetén van lehetőség.
Ausztriában még szigorúbb a szabályozás: a törvényes nyugdíjkorhatár 65 év, igaz a tényleges nyugdíjba vonulási kor 55-57 év közé tehető. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a rendőrségi állomány Ausztriában alig egy-két évvel megy el korábban nyugdíjba, mint a köztisztviselői, közalkalmazotti kör, ahol az átlagos nyugdíjba vonulási időszak 60 év körül van.
Franciaországban igen eltérő szabályozás vonatkozik a közalkalmazotti és a közszféra egyes csoportjaira, ám teljes összegű nyugdíjra csak azok számíthatnak, akik legalább 37,5 év munkaviszonnyal rendelkeznek, ám ez a jogi előírás 2012-től 41 évre módosul. A közszférában dolgozók nyugdíjkorhatára általában 60 év, de a rendőrök már 50 évesen nyugdíjba mehetnek, igaz azzal a megkötéssel, hogy ebben az esetben nem kapnak teljes összegű nyugdíjellátást.
Angliában két nyugdíjelosztási csoportba bontják a rendőri állomány tagjait annak megfelelően, hogy 2006 áprilisa előtt vagy az után kezdték meg szolgálati viszonyukat. Azok, akik 2006 áprilisa előtt szereltek fel, csak akkor kaphatnak maximális nyugdíjat, ha legalább 30 évi szolgálati idővel rendelkeznek. A 2006 áprilisa után szolgálatba állt állománynak akkor kapnak teljes nyugdíjat, ha legalább 35 év szolgálati időt igazolnak. Akik a korkedvezményes nyugdíjat választják, csak 55 éves korukban tehetik majd ezt meg, azzal a feltétellel, hogy addig letöltötték a 35 év szolgálati időt.
Lengyelország jelenleg hasonló folyamatok játszódnak le, mint Magyarországon. A lengyel miniszterelnök, Donald Tusk szerint a rendőri állomány kiváltságai tovább már nem fenntarthatóak, ezért kormánya szisztematikus átalakításba kezdett. A jelenlegi szabályozás szerint a rendőrségi munkavállalók – életkorra való tekintet nélkül – 15 évi szolgálati idő után dönthetnek úgy, hogy korengedményes nyugdíjba vonulnak, igaz, ennek összege 15 év szolgálati idő után maximum a havi átlagjövedelem 40 százaléka lehet. A kormány a minimális szolgálati időt 20 évre emelnék, a rendvédelmi dolgozók leghamarabb csak az 55. életévük betöltése után mehetnének tényleges nyugdíjba.
Csehországban a korkedvezményes szolgálati nyugdíj feltétele a rendőrségi alkalmazottak számára 15 év szolgálati idő felmutatása, ám a szabályozás szerint a legmagasabb szolgálati nyugdíjat, azaz az utolsó bruttó bér 60 százalékát csak azok a korkedvezményes nyugdíjat választó rendőrségi alkalmazottak kaphatják, akik 30 éves szolgálati idővel rendelkeznek. A szolgálati nyugdíj folyósítása addig esedékes, míg a kedvezményezett nyugdíjas nem válik ténylegesen jogosulttá az időskori nyugdíjra. Ennek a kornak az elérésekor a nyugdíjas szabadon döntheti el, hogy az öregségi nyugdíját kéri-e a jövőben, vagy az addig folyósított korkedvezményes szolgálati nyugdíját, természetesen a kapott juttatás mértéke alapján.
Szlovákiában a korkedvezményes szolgálati nyugdíj 15 évi munka után jár a rendőri alkalmazottak számára, ám ez csak a havi átlagbérük 30 százaléka lehet. Ez az összeg további szolgálati évek letöltésével növekedhet, ám az erre vonatkozó anyagi ösztönzők nem jelentősek, így például további 10 év munkavállalás után a havi átlagbér legfeljebb 60 százalékára nőhet a korkedvezményes nyugdíj mértéke.
