A fokozatos átalakítás érdekében még ebben a ciklusban többször módosítanák a felsőoktatási törvényt. Az átalakított rendszerben minden diák arra az egyetemre iratkozhatna be, amelyikre akar, ha ki tudja fizetni az intézmény által szabadon meghatározott tandíjat, és teljesíti a követelményeket.
A tandíj csak az első lépés
A lap informátora szerint a tandíj csak az első lépés a felsőoktatás reformjában, a folytatásról annyit lehet tudni, hogy az átmenet idején fokozatosan nő a hallgatóknak juttatott állami hozzájárulás, az intézmények pedig egyre nagyobb szabadságot, viszont kevesebb pénzt kapnak majd. A felszabaduló milliárdok pályázat útján szintén a hallgatók közt oszlanak el. Az új rendszerben az egyetemek lényegében gazdasági társaságként működnének, így a dolgozók sem közalkalmazottak lennének. Becslések szerint a módosítások a felsőoktatási intézmények több mint felének megszűnését vonhatják maguk után, az ágazat racionalizálása pedig iskolák összevonását is maga után vonja.
A tervekkel ellentétben nem szűnnek meg a következő években a nyolc évfolyamos gimnáziumok, ide kizárólag területi alapon iratkozhatnának be a diákok, tilos lenne tehát a felvételiztetés, amit a gimnáziumokban is el akarnak törölni. Ez utóbbi változtatásokról a Hírlap tudomása szerint nem született döntés a szocialista párton belül.
Szabó Zoltán, az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának MSZP-s elnöke a Hírlapnak megerősítette, hogy a kormányban a fenti elképzelések élvezik a legnagyobb támogatottságot.
