Az Eurostat azonnal elkezdte vizsgálni az ügyet, és a magyar kormány számára kedvezőtlen állásfoglalást adott ki. A döntés azért váratlan, mert az Eurostatnak csak jövő augusztusban, az idei költségvetésről szóló jelentésünk leadásakor kellett volna foglalkoznia az elszámolási kérdésekkel. Missura Gábor, az MNB szóvivője szerint a kérdést azért kellett felvetni, mert jobb előbb ismerni az unió álláspontját. A finanszírozás átalakításának statisztikai megítélése ugyanis kérdéses volt.
Az Eurostat ennek nyomán nemet mondott a magyar sztrádatrükk egy jelentős, az idei költségvetést érintő részére, és ezzel az uniós elszámolású hiány a GDP 3,6 százaléka helyett valószínűleg annak 5,1 százaléka lesz – a nyugdíjreform-korrekciót figyelembe véve. Ez utóbbi nélkül a deficit 4,7 százalék helyett 6,2 százalék lehet, vagyis magasabb még a tavalyinál is – így a kormány nem tud majd eredményt felmutatni a deficit csökkentésében.
A Pénzügyminisztériumnál (PM) továbbra is azt hangsúlyozzák, hogy az ügy statisztikai, elszámolási kérdés. A pénzforgalmi hiány (a kiadások és bevételek alakulásáról számot adó, minden hónapban közzétett mutató) marad, és a vártnak megfelelően alakul majd az év végén. Ezenkívül pedig a sztrádák finanszírozása is a költségvetésen kívülre kerülhet.
Az, hogy az autópályaügy miatt mennyivel emelkedik az idei hiány még kérdéses – az dönti el, mikor veszi át a sztrádafinanszírozást és lebonyolítást az erre kijelölt Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. Az Eurostat állásfoglalása szerint ugyanis csak akkortól számolható el a költségvetésen kívüli sztrádaépítésnek egyetlen kapavágás is, miután azt egy, az államháztartási körbe nem tartozó szervezet átvette.
A kormány már folyó építéseket tesz át az állami tulajdonú, de külső bevételei miatt mégsem az állami körbe tartozó ÁAK-hoz. A folyamatban lévő építkezések egyes szakaszai, építményei már tavaly elkészültek (178 milliárd forintos értékben) – aminek átvételéért az ÁAK fizet a büdzsének. Ez az Eurostat szerint tulajdonképpen privatizáció (nem folyó bevétel), míg a magyar kormány ezt is a PPP-program részének tekintette és üzleti típusú bevételnek számolta el.
A másik rész – az idei 158 milliárd forint értékű építés – sorsa kérdéses. Minden attól függ, mi, mikor készül el, és ki veszi azt át. Amennyiben ugyanis a megrendelő és átvevő az ÁAK, akkor az költségvetésen kívüli tétel, amennyiben az állam, akkor az büdzsén belüli, és a hiányt növeli (ahogyan a tavaly elkészült műtárgyak értéke is).
Vagyis: minél előbb kerül át az ÁAK-hoz a sztrádaépítés, annál kisebb lesz a deficit. Csakhogy az ezzel kapcsolatos szerződések még mindig váratnak magukra, sőt az ügylet finanszírozásához szükséges kötvénykibocsátást megelőző road-show-t is lefújták.
Az azonban így biztos: ha az ÁAK az idén átveszi a sztrádaügyeket, a jövő évi költségvetést az Eurostat-döntés már nem érinti, hiszen így is, úgy is a büdzsén kívül jelenik meg az autópályaköltség. Így az euró 2010-es bevezetése sem látszik annyira veszélyeztetettnek.
