Gazdaság

Halálunkig dolgozni kell?

Tovább nő a nyugdíjkorhatár, egyre kevesebbet ér a nyugdíj, a most dolgozóknak a korhatár elérése után is munkát kell vállalniuk – derül ki az OECD elemzéséből. A szervezet sem látja pontosan, mit is dolgozhatnának az idős emberek.

A várható élettartam gyorsabban nő, mint a nyugdíjkorhatár, így az OECD-tagországoknál a férfiak nyugdíjkorhatárát két, a nőkét pedig másfél évvel emelni kell – áll a szervezet Pillantás a nyugdíjrendszerre, 2011 című kiadványában. A korhatár emelése megkerülhetetlen, miután az OECD-tagországok munkavállalási korban lévő lakossága 2015-ben lesz a legnagyobb, majd 2050-ig tizedével csökken. Néhány tagország már összekötötte a várható élettartam és a nyugdíjkorhatár alakulását – hívja fel a figyelmet a kiadvány.

A magyar nyugdíjrendszer szigorúbb az OECD-átlagnál: míg a tagországokban 2050-ig emelkedik átlagosan 65 évre a nyugdíjkorhatár, addig a magyarok már 2022-től szembesülnek az új, szigorú renddel.

Fotó: Kummer János / fn.hu

Fotó: Kummer János / fn.hu

A munkával töltött évek számának növelésén túl a nyugdíjkasszák egyensúlya a járadék reálértékének csökkentésével is javítható, de a tanulmány arra figyelmeztet, hogy a társadalom jó részét ez egyre sebezhetőbbé teszi. Az elmúlt 20 év nyugdíjreformjai átlagosan 20 százalékkal csökkentették a nyugdíjak értékét, és például egy alacsony keresetű német, japán, brit és amerikai munkás mindössze fele akkor nyugdíjra számíthat, mint amekkora utolsó fizetése volt – olvasható a dokumentumban, amely szerint a legtöbb országban nőnek a társadalmi különbségek, ami meghatározza a leendő nyugellátások különbségét is.

Az idősek jövedelmének átlagosan 60 százalékát jelenti a nyugdíj; a maradék rész fele-fele arányban származik munkából és nyugdíj-előtakarékosságból. Az OECD tanulmánya szerint ahogy csökken a jövőben a nyugdíjból származó jövedelem aránya, úgy kell növelni a másik két összetevő arányát – másként elszegényednek az idős korosztályok. A kormányok felelőssége az is, hogy munkaképes állapotban tartsák az érintett korosztályokat, véli a szervezet, ugyanakkor elismeri: az öregek számára megfelelő számú állást kínálni „kihívás marad” a tagországok számára.

Magyarországon az emberek 88 százalékának nincs megtakarítása (adóssága viszont sokaknak van), így az előtakarékoskodás lehetősége a többség számára álom. Az OECD által felsorolt alternatíva szerint így marad a munka, mint az egyre kevesebbet érő nyugdíj kiegészítésének lehetősége.

Érdekesség, hogy a tanulmányból arról értesülhetünk, hogy hazánkban még működnek a magánnyugdíjpénztárak. A szervezet adatai szerint a magyarok éves átlagkeresete 2,34 millió forint, míg az OECD-átlagkereset 7 millió (!) forint. Az elöregedett lakosság miatt Magyarország éves GDP-jének 9,1 százalékát fordítja nyugdíjkiadásokra, míg az OECD-átlag 7 százalék.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik