Aktuális árváltozásokat nem kommentál a Mol – mondták a FigyelőNet kérdésére a Mol kommunikációs osztályán. Bacsur György, a cég kommunikátora ugyanakkor utalt arra, hogy a benzin és dízelüzemanyagok árai nem az olajárhoz, hanem az üzemanyag késztermékek jegyzési árához igazodnak, s a fogyasztói árat a forint/dollár árfolyam is befolyásolja.
Jövő héten csökkennie kellene
Pletser Tamás, az ING Bank olajipari elemzője számításai szerint jövő héten már mindenképp csökkentenie kell a Molnak a benzin árát. A benzin jelenlegi genovai jegyzésára 850 dollár körüli tonnánként, ehhez jön a nagyjából 100 dolláros tonnánkénti szállítási díj. A tonnát átváltva literre 0,68 dolláros literenkénti ár jön ki, ez 170 forintos dollárárfolyamon számolva 121 forint. Nagyjából ennyinek kellene lennie tehát a benzin nagykereskedelmi árának (ami egyébként természetesen titkos). Erre jön még rá a kiskereskedelmi árrés (szintúgy titkos, ráadásul kutanként különböző), illetve a különböző adók.
Ha a kiskereskedelmi árrést jó közelítéssel húsz forintnak tekintjük, hozzáadjuk a jövedéki adót (103,5 forint), a készletezési hozzájárulást (3 forint), s az áfát, akkor 297 forintot kapunk végül. A holtankoljak.hu információi szerint az árak tipikusan jóval ezen érték felett vannak, azok ugyanis 295 és 322 forint között szóródnak a 95-ös benzin esetében, az átlagár pedig 308 forint.
A nagykereskedelmi ár emelése azonnal beépült a fogyasztói árba, az átlagár 4,8 forinttal emelkedett – mondta el a FigyelőNetnek Vultur Csaba, a portál főszerkesztője.
Nem a Mol költségeitől függ
A Mol az üzemanyagárak esetében a mediterrán jegyzést követi, a genovai dollárban számolt termékárakhoz hozzászámítja, mennyibe kerülne leszállítani Magyarországra vonaton (termékcső nincs), s ez az alapja a Mol üzemanyagok nagykereskedelmi árának – mondta lapunknak Pletser Tamás.
Az elemző szerint a Mol racionálisan jár el így, hiszen ha fölfelé térne el ettől az ártól, teret engedne az importnak, ha lefele, a saját nyereségességét csökkentené, sőt, a versenytársak akár dömpinggel is vádolhatnák.
Mindebből természetesen az is következik, hogy ha a világpiaci árat fölfelé téríti el például az amerikai finomítók egy részének leállása, az növeli a Mol profitját, hiszen saját finomítókkal rendelkezik, szintúgy növeli a profitot, ha sikerül – és vélhetően sikerül – a világpiaci jegyzésárak alatt olcsó orosz olajat szereznie.
a versenyhivatal már megnézte
A Gazdasági Versenyhivatal még 2001-ben megvizsgálta a Mol árképzését, s megállapította többek közt, hogy „a MOL Rt az üzemanyagok nettó (adó nélküli) nagykereskedelmi árait folyamatosan a világpiacon érvényesülő árakhoz igazítja oly módon, hogy a mediterrán (dél-olasz) térségben érvényesülő ún. Platt`s CIF MED megelőző 5 napi jegyzési árának átlagát növeli; a mediterrán térségből vasúttal Magyarország közepébe történő szállítás költségeivel; valamint az importáló további költségeivel, vagyis az alkalmazott árelv szerint a belföldi ár a mediterrán térségből származó lehetséges import – mint alternatív beszerzés – számított árával egyezik meg.”
A GVH vizsgálata 2001-ben azzal a megállapítással zárult (pontosabban szűnt meg), hogy a Mol nem él vissza domináns piaci helyzetével, de javasolta a cégnek árképzésének átláthatóbbá tételét, amit a cég – a versenytársakra való hivatkozással – nem tett meg.
Az elemző fölhívta a figyelmet arra, hogy az olajárak meredek csökkenése nem jár szükségszerűen a benzinkutaknál is hasonló mértékű árcsökkenéssel. Ennek oka – az ár magas adótartalmán túl -, hogy az olajár csökkenését nem követték ugyanolyan ütemben a finomított késztermékek (a benzin és a dízelolaj) árai. A finomítók haszna megnőtt, az árrés kitágult.
Nőtt a finomítók haszna
Ha visszatekintünk az elmúlt 4-5 évre, az olajárak emelkedését a kereslet növekedése – különösen a feltörekvő országok, mint például Kína – növekvő kereslete táplálta – emlékeztetett az elemző. A finomítói kapacitások ugyanakkor nem tartottak lépést a kereslet növekedésével, ami hozzájárult a késztermékek árának az olajénál – a nyersanyagnál – is nagyobb arányú emelkedéséhez, a finomítóknak tehát az utóbbi néhány év igencsak jól jövedelmező volt.
A növekvő árrés elindította végül a beruházásokat, ezek hatása már az idei év végén érződni fog: a nagyobb finomítói kapacitás a finomítók árrésének csökkenéséhez vezet majd, már az idei év vége felé, ami csökkentőleg hat a benzin és a gázolaj árára.
Pillanatnyilag azonban a hurrikán okozta károk átmenetileg megemelik a finomítók árrését néhány napra, ugyanis termékhiány van, az amerikai finomítók húsz százalékát újra kell indítani. Három-négy napja azonban e hatás ellenére is esnek a finomított termékek árai – fejtegette az elemző.
Jóval alacsonyabb benzinár jöhet
A szakértő szerint a világpiaci kereslet visszaesése – drasztikusan csökkentette igényét az USA, Kína, s más országok is – beindította az árcsökkentő spirált az olajpiacon. Középtávon az ING várakozásai szerint az olajár 90 dollár környékén stabilizálódik majd (jelenleg egyébként 94 dollár a jegyzésár).
Az újabb finomítói kapacitások megjelenése, csökkentve az üzemek árrését, a viszonylag alacsony olajárakkal együttesen elvezethet jövőre akár a 280-290 forint körüli benzinárakhoz. Igaz, a világgazdaság lassulása miatt benzinre fordítható pénzünk is lehet, kevesebb lesz – tette hozzá az elemző.
Drágulhat a dízel a benzinhez képest
Pletser szerint a benzin ára sokkal inkább tud csökkenni, mint a dízelolajé, minthogy Európában gázolajból hiány van, ami felfelé mozdítja az árat, annál is inkább, mivel az autógyárak személygépkocsi-kínálatában egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a dízelmotorral szerelt autók.
Az elemző arra is figyelmeztet, hogy az uniónak célja annak elérése, hogy tagországaiban egységes adóteher sújtsa a benzint és gázolajat, s ez hazánkban is ahhoz vezethet, hogy a gázolaj relatíve drágulni fog a benzinhez képest (bár Kovács adóügyi biztos a FigyelőNetnek tett korábbi nyilatkozata szerint azon dolgozik, hogy Magyarországnak minél nagyobb legyen a mozgástere ezekben a kérdésekben).
