Szorításban

Vámosi-Nagy Szabolcs. Bízik az evában.

 Hat nappal azután, hogy hazánk elnyerte európai uniós tagságát, máris előállt az első igazi „vészhelyzet”. Frits Bolkestein belső piaci ügyekért felelős biztos szóvivője úgy nyilatkozott: jelenlegi formájában az eva nem áll összhangban a közösségi adózási szabályokkal. A szóvivő azt is kilátásba helyezte, hogy szabálysértési eljárást indítanak Magyarország ellen. Ez persze még odébb van. Május 21-én ülésezik az Európai Unió (EU) úgynevezett áfabizottsága, és ez elé viszik a kérdést, vajon az eva nem sérti-e az általános forgalmi adóról szóló, 6. számú közösségi irányelvet.

FÉLREÉRTÉS? A Pénzügyminisztériumban persze némi aggodalommal várták az eva uniós vizsgálatát, hiszen régről ismert, hogy az EU különösen érzékeny az áfabefizetések nagyságára és átláthatóságára. Már csak azért is, mert ez az adónem a tagországok befizetésének egyik számítási alapja. A tárca illetékesei egyelőre nyugodtak, a brüsszeli procedúra lefolytatásáig nincs miért aggódnia annak a 60 ezer társaságnak, amelyek – élve az új lehetőséggel – 2003-tól egységes vállalkozói adót fizetnek, és nem szeretnék, ha e kényelmes állapot hamarosan megszűnne. A Pénzügyminisztérium vezetői tisztázták a helyzetet Bolkesteinnel, és – miként Vámosi-Nagy Szabolcs helyettes államtitkár a Figyelőnek elmondta – az egyeztetés során az derült ki, hogy félreértésen alapulnak a napvilágra került közlemények. „Az unió egyelőre nem foglalt állást hivatalosan az evával kapcsolatosan, így nem kérték a magyar kormányt sem az eva sürgős átalakítására” – állítja Vámosi-Nagy.

„Aggodalmunk forrása, hogy az eva révén a kis- és középvállalkozások kevesebb áfát fizetnek, mint ha az általános szabályok vonatkoznának rájuk” – hangsúlyozta ugyanakkor a Figyelő érdeklődésére Jonathan Todd, a belső piacot felügyelő biztos szóvivője. Bár az áfairányelv megengedi a tagállamoknak olyan egyszerűsített rendszer alkalmazását, amelynek keretében a kisvállalkozások átalányadót fizetnek (lásd külön írásunkat), ez nem járhat számukra adócsökkentéssel ahhoz képest, mintha a normális rendszerben lennének. Todd arra is emlékeztetett, hogy néhány héttel ezelőtti magyarországi látogatásán Frits Bolkestein már közölte fenntartásait (Figyelő, 2004/16. szám). Az eva egyébként már a csatlakozási tárgyalások vége felé is terítékre került, de akkor – úgy látszik, időlegesen – sikerült leszerelni a brüsszeli kételyeket.

Fritz Bolkestein. Fenntartásai vannak.

Vámosi-Nagy Szabolcs szerint az EU szemszögéből felvethető két legfontosabb kérdésben az eva kiállja a próbát: a 2002-es „normál” adózáshoz képest 2003-ra nem csökkent az adóbevétel áfatartalma, és a szakember abban is biztos, hogy az egységes vállalkozási adó harmonizál az unió adórendszerével. Vámosi-Nagy a Figyelőnek kifejtette: nagyító alá vették azt a vállalkozói kört, amely 2002-ben még normál módon adózott, 2003-tól viszont áttért az evára, és a megfelelő arányosításokat figyelembe véve megállapították, hogy az összes adó áfatartalma egyik évről a másikra 7 milliárd forinttal – arányait tekintve 58 százalékról 59-re – növekedett. Az adózási kulcsok alapján valóban nem kézenfekvő e kedvező végeredmény – ismerte el a szakember -, hiszen a bruttó árhoz képest az eva mértéke 15 százalék, míg a normál kulcs melletti áfatartalom 20 százalék. Ám az evázók negyede már eleve nem áfaalany, ami önmagában elegendő magyarázat arra, hogy miért nem csökkent a bevétel. A helyettes államtitkár állítja, az eva és az unió adórendszerének összhangja is alátámasztható. Az uniós adójog áfára vonatkozó része ismeri az átalányadózás kategóriáját, amelynek pedig az eva-törvény részletekbe menően megfelel.

„Ha az áfabizottságban meg tudnak győzni bennünket, nem lesz probléma” – fogalmazott Jonathan Todd, aki fontosnak tartotta leszögezni, hogy az Európai Bizottság nem az eva megszüntetésére, hanem csak a jelzett probléma kiküszöbölésére kéri Magyarországot. Szerinte korai még arról beszélni, hogy Brüsszel szabálysértési eljárást indít-e hazánk ellen, hiszen nem ez a cél. Megfigyelők felhívják a figyelmet Günter Verheugen bővítési biztos minapi beszédére, amelyben azt mondta, hogy jelenleg nincs olyan ügy, ami szabálysértési eljárást tenne indokolttá. „Az eva sikeres adózási forma, nem mondunk le róla” – szögezi le Vámosi-Nagy. Ha Brüsszel mégis a hazai szabályozás fazonírozását írná elő, szerinte akkor sem kell azt máról holnapra megtenni. Ez esetben a helyettes államtitkár az uniós szabályozáshoz való alkalmazkodás kétféle módját tartja elképzelhetőnek: a számlázási előírások módosítását, illetve az áfakulcs csökkentését.

KOMBINÁCIÓK. Nyilvánvalóan nem elsősorban a szűk költségvetési szempontok vezérlik Brüsszelt: az áfa alapú befizetés a közösségi hozzájárulás viszonylag kis részét teszi ki (a tagi befizetés 16 százalékát, ami Magyarország esetében előreláthatóan 19,6 milliárd forint). Jóval lényegesebb a közösségi áfaszabályozás, az ebben rejlő versenysemlegességi követelmény, amelynek megsértésére Brüsszel hivatkozik. Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy a versenysemlegességet az evázó kör állami támogatása miatt kifogásolják. „Állami támogatásnak minősülhet, hogy az eva adóalany magasabb adó felszámításával számláz, mint amennyit befizet” – mondja. Ha Brüsszel erre a megállapításra jut, akkor elképzelhető, hogy vagy vissza kell sorolni az evásokat az áfaalanyok körébe, vagy ki kell mondani az ő esetükben az alanyi áfamentességet. Jelenleg ezt a „jelentéktelen” (évi 4 millió, illetve a mezőgazdaságban 6 millió forint alatti) árbevételű vállalkozások élvezik, így a 25 millió bruttó árbevételt meg nem haladó éves forgalmú evázók alanyi adómentessége egyfajta kettős értékhatár bevezetését jelentené.