Manapság óvatosan kell fogalmazni az energiahelyzet kapcsán, ha már egy óvodai beszélgetés is országos rémhírré dagadhat. (Egy budapesti óvodából indult el a “paksi robbanás” sms-kampánya.) Annyi azonban talán tény, hogy az ország energiarendszere az elmúlt tél hidegebb napjain kapacitásai határán üzemelt. Éppen ezért lehet különösen aggasztó Paks 2-es blokkjának hosszabb távú kiesése. Mi több, az óvodásoknál komolyabb szakértők arra figyelmeztetnek, ha a következő tél is hideg lesz, akkor megremeghet a hazai energiaellátó rendszerek biztonsága, miként a legutóbbin is előfordult, hogy csúcsidőben egyes nagyfogyasztók fűtőolaj-üzemre álltak át. “A gázhálózat elérte teljesítőképességének határát, így a következő télhez jó adag szerencse is kell majd” – szögezi le Varró László, a Magyar Energia Hivatal (MEH) vezetőközgazdásza. Különlegesen hideg időjárás esetén ugyanis az áramtermelésbe bevont gázerőművek olyan szintre növelhetik meg a gáz iránti keresletet, hogy vagy a gázszolgáltatásban lesz kimaradás, vagy – ha az erőművek nem jutnak “üzemanyaghoz” – az áramszolgáltatás fog akadozni.
Liberalizáció a mérlegen
Az egyes szereplők meglehetősen kétarcúan viszonyulnak az energiapiac felszabadításához; érdekek és ellenérdekeltségek egyaránt kimutathatók:
MVM Rt.
+Áramkereskedő cége, az MVM Partner üzleti eredményei
– A liberalizált piac több ezer fogyasztójának eredményes kiszolgálása beruházásokat igényel, miközben a közüzemi szektorban csökken a forgalom
E.ON Hungária Rt.
+A regulált piacon elérhetőnél nagyobb bevétel szerezhető
– A jól regulált piac adta biztonság elvesztésével járó kockázat
Paksi Atomerőmű Rt.
+Növekedhet az atomerőmű üzembiztonsága, jobb menetrenddel, kisebb ingadozásokkal üzemelhet
– A liberalizáció kikényszerítheti az erőművek nagyobb költséghatékonyságát
Mol Rt.
+A liberalizáció kapcsán a valós költségalapú gázárak alakulhatnak ki, végre lesz pénz a szükséges fejlesztésekre
– A piacnyitással és a verseny megjelenésével középtávon csökkenhet a Mol piaci részesedése
GÁZOS PIACNYITÁS. A gázpiac liberalizációjánál komoly probléma, hogy az ország gázellátásának közel 70 százaléka egy csövön érkezik, méghozzá Oroszországból. “Jelentősen segítene a szűkös kínálaton, ha Európa és a Közel-Kelet között végre kiépülne a csővezeték, vagy ha Oroszországban is kompetitív lenne a gázpiac” – sorolja Varró László azokat a lehetőségeket, amelyekkel enyhíteni lehetne a helyzeten, ezekre azonban a magyar kormánynak igen csekély befolyása van. A szakértők úgy látják, hogy a januári piacnyitás sokkal döcögősebb lesz, mint az egy évvel korábbi árampiaci liberó, azaz jóval kevesebb nagyfogyasztó lép majd ki a közüzemi körből. “Eleve problémás az a fajta liberalizáció, amelyet nem valós költség-ár alapra helyeznek” – foglalja össze a várható fejleményeket Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Szerinte a valóságot közelítő árak teszik csak lehetővé a különböző energiahordozók közötti választás lehetőségét. A gázellátás kérdése ráadásul különlegesen érzékenyen érinti a magyar gazdaságot, hiszen a mesterségesen alacsonyan tartott árak miatt a hazai energiafelhasználás 40 százalékát gázzal elégítik ki, ami közel a duplája az európai átlagnak. Szakértők szerint a hazai gázárak 2-4 év alatt elérhetik azt a szintet, hogy fedezzék a tényleges költségeket, így a piacnyitástól a gázszektorban is inkább azt lehet várni, hogy átláthatóbbá, racionálisabbá és fogyasztóbaráttá válik majd az ellátás. “Már azzal sokat nyerünk, ha lehet majd látni a valós költségeket, és a tényleges gazdálkodási hátteret” – utal Hegedűs arra, hogy egyesek szerint jelenleg a Mol gázüzletága fekete dobozként üzemel. “Sem az áram-, sem pedig a gázpiac nyitásától nem várhatunk azonban lakossági árcsökkenést” – hangoztatja ugyanakkor a kutató, aki mindkét termék esetében az inflációt meghaladó áremelkedésre számít a következő esztendőkben.
Kereskedői gondok
Már január elsején, reggel 8 órakor megkapta az E.ON Energiakereskedő Kft. az áramkereskedői engedélyét. Kóbor György ügyvezető igazgatónak látszólag nincs oka panaszra, hiszen cége öt hónap alatt csaknem pontosan 50 százalékos részesedést szerzett az egyelőre csupán három áramkereskedőnek kenyeret adó liberalizált árampiacon. Ennek ellenére a szakember nem derűlátó. A szabadpiaci áramvásárlásra feljogosított fogyasztók ahelyett, hogy a piaci bizonytalanságokra tekintettel kivártak volna, már az év első két hónapjában ajánlatokat kértek és szerződéseket kötöttek az áramkereskedőkkel. A hivatalos összesítések szerint május végéig a szabadpiacra kivihető áramfogyasztás 25 százalékát kötötték le. A feljogosított 330 fogyasztó közül az E.ON-tól csaknem 80-an kértek ajánlatot, a társaság azonban csupán 7 vásárlóval tudott szerződést kötni. Kóbor György szerint cégük eladható villamos energia hiányában nem tudta kiszolgálni a többi potenciális ügyfelet.
A GKM-ben azonban másként látják a kérdést. A gázpiac liberalizációja ugyanis nem hagyja érintetlenül a villamosenergia-piacot sem. Ha más nem is, az biztosan érezteti majd a hatását, hogy a gázpiac feljogosított fogyasztói között ott lesznek az áram előállításához földgázt használó erőművek is. Hatvani György szerint a gázárak liberalizációjától (a minisztérium által) várt megtakarítást a gázüzemű erőművek nem tarthatják maguknál. Költségeik csökkenését az árszabályozás szerint tovább kell adniuk a fogyasztóknak. Ebből indul ki Gerse Károly, a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. vezérigazgató-helyettese is. Mint mondja, az MVM az erőművekkel eleve olyan szerződéseket kötött, amelyek szerint az áramáraknak követniük kell a felhasznált tüzelőanyagok árváltozását.
Az E.ON Hungária Rt. illetékesei viszont kevésbé derűlátóak. Bakács István igazgatósági tag ismeretei szerint a gázpiac megnyitása az EU-ban sem számít igazán sikeresnek. Emellett hazánkban gondot okoz az is, hogy a Mol kártyáiba lényegében senki nem lát bele. Az tudható, hogy a hazai gáztermelés a közüzemek kiszolgálására van lekötve. Azt viszont legfeljebb csak találgatni lehet, hogy a Mol a liberalizáció után honnan szerez majd be olcsóbb gázt. Műszaki adottságai egyértelművé tennék, hogy a Gazpromtól vásárol majd, ez az importforrás azonban aligha lesz olcsóbb. Az egyetlen alternatíva, ha a gázszolgáltatók tulajdonosai maguk is képesek lesznek gázt importálni. Ennek a piacra gyakorolt hatását persze az E.ON szakértője szerint nem szabad túlértékelni, hiszen a többletimport mindenképpen szerény mértékű lesz.
Betáraz a Mol
A GKM-nél úgy vélik: a Mol nagynyomású gázhálózatának, tározókapacitásainak költséges fejlesztése nem várható el a társaságtól. Mivel ezeknek a rendszereknek az esetleges kiesése a hazai gázellátás biztonságát veszélyezteti, az állam feladata, hogy megteremtse a beruházásokhoz szükséges feltételeket. Így például biztosan nem tartható tovább, hogy miközben a Mol a lakosság számára biztosítja az olcsó gázellátást, átlagos vételi árai magasabbak az eladásiaknál.
A kormányzat álláspontja szerint ettől függetlenül nem lehet egyszerre a lakosságra zúdítani a gázárakkal kapcsolatos problémákat. A fokozatosságot szolgálja az az októberben életbe lépő új, úgynevezett tömbtarifa-rendszer, amelyben más-más kedvezmény illeti meg az évente 1500 és 3000 ezer köbméter, illetve az e feletti gázmennyiséget használó fogyasztókat.
“Márpedig nemzetközi viszonylatban rendkívül gyors piacnyitásnak számít a miénk” – értékeli mennyiségi szempontból Varró László a piac 8-9 százalékos liberalizációját hozó folyamatokat. (Június végére a piacnyitás mértéke elérheti a 10-11 százalékot.) Szerinte azon nagyfogyasztók, amelyek kiléptek a szabad piacra, biztos, hogy komoly költségcsökkentést tudtak elérni, az árampiaci liberalizáció igazi előnyei azonban középtávon lesznek majd érzékelhetőek. Bakács István a piaci szereplők szemszögéből szintén figyelemre méltónak tartja a gyors nyitást, sajnálja azonban, hogy a kormányzat beavatkozása nélkül a liberalizáció a második félévben leállhat.
Az egyelőre piaci áram nélkül maradt fogyasztókat és az áramkereskedőket egyaránt sújtó villamosenergia-hiányt a szakértők részben arra vezetik vissza, hogy az olcsó importáramot a kereskedők nagyrészt már értékesítették. Mint Hatvani György elmondta, a behozható áramot aukción osztották szét az áramkereskedők között. Így azok a jelenlegi törvényi előírásoknak megfelelően vásárlóik egész éves fogyasztásának 50 százalékát fedezhették importból, míg a fennmaradó részt a hazai erőművek közüzemi áramellátás után fennmaradó többletkapacitásaiból biztosíthatják. A helyettes államtitkár azt is elmondta, hogy az árampiac működésének tapasztalatait, közösen a MEH illetékeseivel, hamarosan áttekintik. Ami azonban különösebb vizsgálódás nélkül már most is egyértelmű: a villamosenergia-törvényben szereplő 50 százalékos importkorlátozást a jövőben fel fogják oldani.
Kisugárzás
Május közepe óta szinte minden nap sajtótájékoztatót tartanak a paksi vezetők, továbbra sem lehet azonban biztosat tudni a legfontosabb kérdésben: mikor indulhat biztonsággal újra a 2-es blokk. A beindítást akadályozó tisztítótartály-probléma megoldása akár másfél évig is eltarthat, veszélybe sodorva ezzel az ország energiaellátásának biztonságát a téli csúcsidőszakban. Kocsis István, a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója a Figyelő ez irányú kérdésére egyszerűen azzal válaszolt, hogy “Paks nem illetékes az energiaellátás kérdéseinek az elemzésében, mert csupán egy termelő vállalat”. A másik fő kérdésre, hogy biztonsággal mikor indítható az ország teljes energiatermelésének 10,5 százalékát adó 2-es blokk, Hetzmann Albert, az erőmű műszaki vezérigazgató-helyettese szintén nem tudott határozott választ adni. Véleménye szerint ma még korai lenne pontos időpontot mondani; jelenleg az a cél, hogy a sérült tartály és az aknatér “autonóm életbe kezdjen”, azaz a 2-es blokk teljesen függetlenül és biztonságosan működhessen. Az energiaellátás szempontjából azonban reményt keltő hír, hogy június elején véget ér a műveletek tervezése, és megkezdődik a tényleges munka a tisztítótartállyal.
A paksi üzemzavar valószínűleg nem okoz majd fizikai ellátási gondokat, az azonban bizonyosnak látszik, hogy bár az atomerőmű csak a közüzemi szférának termel, a kiesést a feljogosított fogyasztók is megérzik majd. Az MVM-nek ugyanis más erőművektől kell megvásárolnia azt az áramot, amely a paksi kimaradás miatt hiányzik a rendszerből, így még jobban beszűkül az amúgy is szegényes szabadpiaci áramkínálat, s az aukciókon is kevesebb szabad kapacitást lehet majd elárverezni. A soványabb kínálat pedig a piac törvényei alapján áremelkedést hoz a feljogosított fogyasztók körében. Egy, a tavalyihoz hasonló kemény tél esetén azonban akár a fizikai ellátással is komolyabb gondok lehetnek. A szabad kapacitású erőművek jelentős része ugyanis gázalapú, így ha az MVM ezektől az erőművektől vásárolja meg a Paks miatt kiesett áramot, az csak tovább növeli a gáz iránti keresletet.
ELÉGTELEN TÖBBLET. Az E.ON-nál a kínálati hiány kialakulását elsősorban az alacsony hazai erőművi többletkapacitásokkal hozzák összefüggésbe. Az Európai Unió területén az átlagosan 70-80 százalékos kapacitástartalékok az árampiac megnyitása után valódi versenyre adtak lehetőséget, ami együtt járt az áramdíjak helyenként 30-40 százalékos csökkenésével. Ehhez képest hazánkban a hivatalosan meglévő többletkapacitások alig 25 százalékosak, ami csupán szerény díjcsökkenésre nyit teret. Bakács István véleménye szerint a meglévő problémákat a kormányzat a korábbi erőművi privatizációk során kötött hosszú távú áramvásárlási szerződések megszüntetésével oldhatná meg. Emellett az illetékeseknek nem szabadna hagyniuk azt sem, hogy az elsősorban saját biztonságára ügyelő MVM Rt. indokolatlanul nagy árammennyiséget tartson fenn a közüzemi fogyasztók kiszolgálására.
Gerse Károly az MVM szerepét és magatartását kritizáló véleményekre reagálva kifejtette: cégük hosszú távú áramvásárlási szerződései a közüzemi fogyasztók biztonságos ellátásához ma nélkülözhetetlenek. Ám ha bebizonyosodik, hogy ezekre a szerződésekre már nincs szükség, a felszabaduló árammennyiséget az MVM azonnal a piacra viszi. A vezérigazgató-helyettes természetesnek tartja azt is, hogy a közüzemi fogyasztók elvándorlásával feleslegessé váló árammennyiséget az erőművi többletkapacitásokkal együtt a szabadpiacon értékesítsék. Az ezt szolgáló első árverést az MVM áprilisban szerette volna lebonyolítani. A Paksi Atomerőműben történt üzemzavar miatt azonban bizonytalanná vált az éppen piacra vihető áram mennyisége, ezért az árverést a későbbre halasztották.
ÁTALAKULÁS. Miközben a piaci szereplők nehézségeik okait keresik, a villamosenergia-piac újabb változások elé néz. Hatvani György elmondta: mivel hazánk az energiaszektorban nem kért derogációt, az ország uniós csatlakozása után át kell vennie a szektorra érvényes valamennyi brüsszeli direktívát. Ezek közül a legfontosabb, hogy 2004. július elsejével folytatódnia kell a villamosenergia-piac liberalizációjának. Menetrend szerint a jövő év közepén minden nem lakossági fogyasztó előtt meg kell nyitni az árampiacot. Így az ország villamosenergia-felhasználásának csaknem 70 százaléka kikerülhet a szabadpiacra. A teljes megnyitásra – tehát az összes hazai fogyasztó piaci áramvásárlási lehetőségének megteremtésére – az EU szabályai szerint 2007. július elsejéig kell sort keríteni. Többen úgy vélik, a kormánynak nem szabad addig várnia a teljes nyitással. Előnyösebb lenne – mondják -, ha a problémákat nem a jelenlegi szabályozás toldozgatásával, hanem egy új villamosenergia-törvény kidolgozásával próbálnák megoldani. Így ugyanis a villamosenergia-piac már akár 2005-2006-ra teljesen megnyílhatna. Az E.ON Hungária szakembere szerint az új törvény készítése mellett szól az is, hogy a jelenlegi rendszerben jövőre is csupán a meglévő árammennyiséget oszthatják fel újra egymás között a kereskedő cégek, holott az már most sem elegendő.
Hornai Gábor, az áramkereskedők között 30 százalékos piaci részesedéssel rendelkező MVM Partner Rt. vezérigazgatója ehhez hozzáteszi: sokat lendítene a piac működésén, ha a szabályozás megengedné, hogy az áramkereskedők az aukciókon megszerzett import vagy erőművi kapacitásokat egymás között értékesíthetnék. Ez lehetővé tenné a fogyasztók jobb kiszolgálását, és fontos lépés lenne a régóta szorgalmazott energiatőzsde valamely “elődintézményének” megszületése felé is. A GKM-ben viszont a meglévő szabályozás helyébe lépő új villamosenergia-törvény készítéséről nem beszélnek, éppen eléggé el vannak foglalva a gázpiaci liberalizációval.
