 |
Juszt László megsértődött, hogy a sajtó nem a műsorával, hanem annak csillagászati árával foglalkozik, és nyílt levélben felajánlotta a Magyar Televíziónak: készítse a produkciót saját gyártásban, ha tudja. Az MTV vezetősége nem fogadta el az ajánlatot. Szintén nyílt levélben ezt részben azzal indokolták, hogy A TV ügyvédje című műsor költségvetése reális piaci viszonyokat tükröz, további sorsáról pedig sikere alapján lehet dönteni, ezért is került bele a szerződésbe a minimális nézettségi garancia.
Rossz sajtót kapott Friderikusz Sándor A szólás szabadsága című produkciója is, amely szintén drága: sajtóhírek szerint adásonként 13 millió forint. (A Fidesz-kormány idején kedvezményezett Ezüsthajó Kft. 2-5 millió forintért dolgozott a köztévének.) A szólás szabadsága első adása ugyan 17,7 százalékos közönségarányt ért el az előző vasárnapi A Hét 12 százalékához képest, de ezt nem tartották elegendőnek és rövid úton megváltak a főszerkesztőtől, az egy héttel későbbi 15,8 százalékos közönségarány láttán pedig valamennyi szerkesztőtől.
 |
A TV ügyvédje – amelyet Juszt betéti társasága, a Clean Line adásonként több mint 8 millió forintért készít – lényegében hasonló közönségarányt produkált, mint A szólás szabadsága, ezzel azonban teljesítette a szerződésben vállalt nézettségi garanciát, amelyről az MTV-nél üzleti titokra hivatkozva nem árulták el, hogy pontosan mekkora.
POLITIKAI HÁTTÉR. A kívülálló nem tudja mással magyarázni a megbízásokat, mint az érintettek remek MSZP-s kapcsolataival. Ország-világ láthatta, hogy a legutóbbi parlamenti választások éjszakáján Juszt László az MSZP székházában ünnepelt. Friderikusz cáfolta ugyan, hogy egyike volt azoknak, akik felkészítették Medgyessy Pétert a közszereplésre, ám azóta is tartják magukat a hírek, hogy a showman médiaügyekben tanácsokat ad a kormányfőnek. Az pedig cáfolhatatlan, hogy Friderikusz Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető támogatását élvezte, amikor pályázott az MTV elnöki posztjára, hiszen erről egy tisztázatlan körülmények között nyilvánosságra került mobiltelefon-üzenet tanúskodott. A kívülállónak az is szöget üt a fejébe, hogy egyik “sztárt” sem kellett a piacon megvásárolni: Friderikusz már korábban “kikopott” mindkét országos kereskedelmi televízióból, Juszt pedig soha be sem került oda, csak a kábeles terjesztésű Magyar ATV-n volt műsora.
 |
| Friderikusz Sándor Medgyessy Péter feleségével a választási eredményt ünneplő partin. Műsorában állítólag engedett a kormányfő kéréseinek. |
Szakmai berkekben azt is tudni vélik, hogy a horribilis összegű megbízások csak a jéghegy csúcsát jelentik, mert egyes esetekben – miként az előző parlamenti ciklus alatt is – az is politikai megbízhatóság kérdése, hogy ki kap állást az MTV-nél. Ezzel párhuzamosan pedig jelen van a politikai szempontoktól független korrupció: mint hírlik, az is előfordul, hogy műsort az kap, aki a megfelelő embernek csúszópénzt ad. A jelenség markáns bírálója Horvát János ismert televíziós személyiség, a Sport1 televízió elnöke, aki korábban maga is az MTV-nél dolgozott. Ő a Figyelő számára is megerősítette korábbi állítását, miszerint a Magyar Televízió folyosóin borítékos emberek járkálnak és műsoridőt vesznek. Aki nagyobb megrendeléshez akar jutni, annak bizonyos hányadot (10-20 százalékot, sőt néha többet is, de ezt csak rebesgetik) le kell tennie a döntéshozóknak. Emiatt is van néhány produkciónak irreálisan magas ára. “Abból a pénzből, amit a Magyar Televízió elkölt, három közszolgálati tévé műsorát meg lehetne tisztességesen csinálni” – állítja Horvát. “Miután az elmúlt években nem is készültek igazán költséges műsorok az MTV-nél, vajon hova megy el a pénz?” – teszi fel a kérdést a Sport1 elnöke.
 |
FEKETE LYUK. Kétségtelen, hogy a Magyar Televízióban közpénzek milliárdjai tűntek el nyom nélkül. Egyes becslések szerint a köztévé az utóbbi négy évben különböző jogcímeken 50 milliárd forint állami támogatást kapott, vagyonvesztése pedig meghaladja a 30 milliárdot. Az MTV Rt. 1996-os alapítása óta folyamatosan veszteséges. Tetemes köztartozásokat 1998 második félévétől halmozott fel, a 2001-ben már 10 milliárd forint fölé nőtt tartozást azonban az országgyűlés elengedte. Figyelemre méltó az is, hogy a társaság ingatlaneladással próbálta finanszírozni veszteségeit, s így most már a székházában is csupán bérlő; a bérleti díj tavaly összesen egymilliárd forintra rúgott. A köztévé előre felélte az országos kereskedelmi televíziók által fizetett koncessziós díjból számára járó összegeket is: a 2006-ig esedékes koncessziós díjbevételt faktorálta, vagyis egy bank úgy nyújtott számára hitelt, hogy a jövőben esedékes díj már a pénzintézethez folyik be.
Az MTV tavalyi mérleg szerinti eredménye – a társaságtól kapott tájékoztatás szerint – 11 milliárd 756 millió forint negatívumot mutat. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legutóbbi, tavaly decemberben lezárt vizsgálata szerint a hitelezők 77 esetben kezdeményeztek ellene felszámolási eljárást. Jelenleg 5 milliárd forinttal tartoznak a beszállítóknak. Lejárt köztartozásuk azonban nincs, s a munkabéreket is határidőre kifizetik.
Bár az ÁSZ decemberben még arra számított, hogy a társaság saját tőkéje az év végére mínusz 4,4 milliárd forintra csökken, ez végül is nem következett be: az év lezárásakor a saját tőke összege 1 milliárd 675 millió forint volt. Ez részben annak köszönhető, hogy egy nappal korábban a költségvetés 4,96 milliárdos tőkepótlást adott, de takarékossági intézkedések is közrejátszottak.
 |
ÜRES KASSZA. Az MTV évek óta arról volt híres, hogy jelentős számú nézőt vesztett a kereskedelmi csatornákkal szemben. A trend egy ideje megfordult, s a köztévének a TV2 rovására sikerült növelnie nézettségét. Ez azonban jórészt olyan szórakoztató műsoroknak, filmeknek köszönhető, amelyek aligha nevezhetőek közszolgálatinak. A Magyar Televíziónak a kötelező hírműsorokon kívül elvétve van politikai műsora, arra pedig ezekben sem igen van mód, hogy a különböző nézetek érdemben összecsaphassanak. Délután 4 és este 11 óra között a kulturális igazgatóságnak egyetlen műsora sincs. A helyzetet Kereszty Gábor, a TV2 vezérigazgatója a következőképpen jellemezte a magyar sajtónak, az újságíró szövetség havilapjának adott interjúban: “Magyarországon lassan három kereskedelmi televízió működik, csak éppen az egyiket közszolgálatinak hívják.”
Nagy vonalakban így néz ki tehát az a köztelevízió, amely most ismét költségvetési támogatást kér. Kapjon-e vajon, amikor szinte bizonyos, hogy az a pénz is az eddig leírtaknak megfelelően fog elfolyni? Kozák Márton, az MTV kuratóriumi elnökségének SZDSZ által delegált tagja a köztévé törvényileg garantált normatív finanszírozása mellett teszi le a voksát. “Olyan ez, mint a tyúk vagy tojás probléma. Vannak, akik azt mondják, hogy előbb lássuk, jól gazdálkodik-e az MTV, csakhogy ennyi pénzből nem lehet jól gazdálkodni.” Kozák helyteleníti, hogy a költségvetés csak annyi támogatást utal át a társaságnak, amennyi korábban a tévékészülékek üzemben tartási díjából ténylegesen befolyt, ugyanis azt a kötelezetteknek csak mintegy kétharmada fizetette meg. Ennek is tulajdonítható, hogy az évi mintegy 10-12 milliárd forintos veszteség “be van programozva”.
 |
A köztévé idei pénzügyi éve a dolgok jelenlegi állása szerint a tavalyihoz hasonlóan alakul. 2003-ra 20,3 milliárd forintot különítettek el számára a költségvetésben, ebből 7 milliárd az Antenna Hungária (AH) Rt.-nek fizetendő sugárzási díj. “Ez csaknem a duplája annak, amit a két kereskedelmi tévé együttesen fizet” – jegyzi meg Kozák. A fennmaradó összegből 1,3 milliárd forint az ingatlanok bérleti díja, vagyis a működésre marad 12 milliárd. Mint a kurátor rámutat, ebből egy irracionális felépítésű, pazarló infrastruktúrájú társaságot kell működtetni. Összehasonlításképpen: az RTL Klub tavaly 23,5 milliárd forint bevételre tett szert, miközben kisebb létszámmal, kisebb helyen dolgozik, az AH Rt.-nek is kevesebbet kell átutalnia, s ebből a pénzből csak egy csatornát működtet. A fenntartáshoz szükséges maradék pénzt a köztévé kereskedelmi bevételből képtelen előteremteni. A könyvekben megjelenő tavalyi alig 1,9 milliárd forintos reklámbevétel jó része is barter volt.
ESÉLYEK. Kozák Márton szerint a jelenlegi finanszírozási helyzet a politikai beavatkozás melegágya. Mivel a kormányon lévő pártok jóindulatától függ, hogy a köztévé elegendő bevételhez jut-e, nemigen utasíthat vissza semmiféle “szívességet”, vagyis nem független. A megoldás tehát az lenne, ha törvényben garantálnák az MTV számára szükséges évi 25-30 milliárd forinthoz való hozzájárulást, változtatnának az elhelyezésén is, mégpedig oly módon, hogy egy befektető által felépített székházba költözhessen a köztévé – annak bérleti díja nem lenne több a mostaninál, viszont jóval olcsóbban lenne működtethető -, s mielőbb elnököt választanának. Ez igen sürgős feladat, mert minél tovább húzódik az ügy, annál szegényesebb mezőnyből lehet majd válogatni. Az SZDSZ-es kurátorok egyúttal hívei a mind nagyobb átláthatóságnak – ezért is kezdeményezték a beszállítói szerződések közzétételét -, s szorgalmazzák, hogy újabb nyilvánosság-párti, pazarlás-ellenes intézkedéseket indítványozzon a kuratóriumi elnökség. Mint Kozák Márton aláhúzza, “senki se várjon csodát, előrejutni csak apró lépésenként lehet”.
 |
Czeglédi László, az MTV kuratóriumának MSZP által delegált elnöke telefonon nem kívánta kifejteni elképzeléseit az MTV jövőjéről, személyes interjúra pedig lapzártánkig nem tudott időt szakítani. Kozma Hubát, a testület MDF-es elnökhelyettesét elérni sem sikerült.
Ami a gyors elnökválasztást illeti, az MTV kuratóriumának elnöksége a múlt héten már felbontotta a legutóbbi felhívásra beadott pályázatokat. Maga a választás azonban csak május végére várható.
Azt sem tudni még, kap-e a Magyar Televízió pótlólagos állami támogatást. A társaság a már megítélt 20,3 milliárd forinton felül további mintegy 6 milliárdhoz szeretne jutni abból a 7,1 milliárdból, amelyet az idei költségvetésben a három közszolgálati médium (MTV, Duna TV, Magyar Rádió) számára különítettek el. A már említett ÁSZ-vizsgálat célja éppen az volt, hogy feltárja, megalapozott-e az MTV összesen 27-28 milliárd forintos támogatási igénye. A számvevők úgy foglaltak állást, hogy a kiegészítő támogatás összegéről csak akkor célszerű dönteni, ha az országgyűlés is elfogadta az MTV konszolidációs programját. Ez utóbbit már eljuttatták a törvényhozásnak.
A számvevők ugyanakkor fontosnak tartották megjegyezni, hogy a kialakult helyzetért nemcsak az MTV a felelős. Szerepe van ebben a törvényi szabályozás ellentmondásosságának, s annak is, hogy a Magyar Televízió Közalapítványa és az Országgyűlés “nem megfelelően” gyakorolta feladatát. Finoman fogalmazva így fejezhető ki az, hogy a politika eddig mindig megakadályozta egy valódi közszolgálati televízió létrejöttét.
