Gazdaság

Kórház-átalakítási törvény – Szükségből erény

A Fidesz-frakció ízekre szedte Mikola István szakminiszter az egészségügyi intézmények átalakításáról szóló törvényét.

Mikolának sikerült egy ócska törvénytervezetet előállítania, ami azonban szerencsére a javítható kategórián belül van – fogalmazott egy magát megnevezni nem kívánó fideszes képviselő. Emiatt várhatóan a nagyobbik kormányzópárt is “jobbító szándékú” módosító indítványok dömpingjével árasztja el az egészségügyi privatizációs törvény néven két hét múlva parlamenti vitára kerülő jogszabályt, jelentősen átszabva ezzel a kormányon már túljutott eredeti változatot.

Kórház-átalakítási törvény – Szükségből erény 1NONPROFIT FORMA. A tervezet lényege: 2002-től – a járóbeteg-szakellátás, valamint a fekvőbeteg-ellátás területén – lehetőség nyílna arra, hogy az egészségügyi intézmények ne csak költségvetési szervként működhessenek, hanem bevonhassanak profitorientált alvállalkozókat is. Maga az egészségügyi intézmény azonban non-profit társasági formában, azaz közintézményként, közhasznú szervezetként működne, vagy egyházi tulajdonban lenne (Figyelő, 2001/36. szám).

Az elmélet szép, a kivitelezéssel azonban baj van – állítják a Fidesz-frakcióban. A kórházak túlnyomó többségben önkormányzati tulajdonban vannak, a jogszabálytervezet éppen ezért abba akar “beleszólni”, amit csak az önkormányzati törvény tehetne meg. Ez utóbbi, egyébként a képviselők egyharmadának támogatását bíró jogszabály módosításáról azonban egyelőre nincs szó. Ellentmondás van például abban – mutatott rá a tervezet egyik gyenge pontjára informátorunk -, hogy míg a hatályos önkormányzati törvény lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok az egészségügyi közszolgáltatás elvégzését vállalkozókra bízhassák, addig a tervezet ezt a lehetőséget egyenesen kizárja.

A “fogalmakat is zagyváló” tervezettel a Magyar Orvosi Kamarának (MOK) is baja van, igaz nekik más szempontból. “Alapjaiban ellenezzük a privatizációt, de ha mégis sor kerül rá, mi legalább ne járjunk rosszul” – foglalta össze az orvosokat kötelezően tömörítő MOK-nak a törvénytervezettel kapcsolatos elvárását Kupcsulik Péter, a szervezet elnöke egy múlt heti sajtótájékoztatón. A kamara hiányolja például, hogy a tervezet nem szól arról, miképpen szerezhet majd kedvezményesen tulajdonrészt az orvos egy egészségügyi intézményben. “Értelmezhetetlenek a kamara javaslatai, ráadásul nekik is fogalmi zavaraik vannak” – reflektált a kamarai igénnyel kapcsolatban a Fidesz-frakció egy másik, névvel szerepelni ugyancsak nem kívánó tagja. Először is – mondta – a gazdasági társasággá történő átalakulás és a privatizáció nem szinonim fogalmak, másfelől pedig a kamara is a minisztérium hibájába esik, vagyis elő akarja írni az önkormányzatoknak, hogyan értékesítsék tulajdonukat, pláne jutányos áron.

Részletek a törvénytervezet indoklásából:• A törvénytervezet célja az egészségügyi reform következetes megvalósításának elősegítése, az egészségügyi szerkezet átalakításához és az ellátórendszer továbbfejlesztéséhez nélkülözhetetlen struktúrák létrehozása, valamint az orvosi tevékenység ellátásának a kor követelményeihez igazodó formáinak megteremtése.

• A törvénytervezet a szektorsemlegesség elvének figyelembevételével az egészségügyi közszolgáltatásokat nyújtó szervek, intézmények sajátosságait írja le.

• Az intézmény és a fenntartó közötti kapcsolat szabályozásával a törvénytervezet a feladatátadás és -vállalás részletes szabályait is megfogalmazza.

• A törvénytervezet rögzíti azokat a garanciákat, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha az önkormányzat, illetve minisztérium a feladatot nem saját költségvetési intézménye, hanem más szolgáltató útján biztosítja.

• A tervezet megnyitja a lehetőséget az orvosok számára, hogy szakképesítés birtokában tudásukat és szakismeretüket ne alkalmazotti, hanem szerződéses viszonyban bocsássák az intézmények rendelkezésére.

• Hosszú távon az egészségügyi intézmények átalakulásától az egészségügyi ellátórendszer racionálisabb működése, a költséghatékonyság növekedése, a gazdaságosság javulása várható.

ORVOSI FÉLELMEK. A kamara tart attól is, hogy a törvény “lehetetlen helyzetbe hozza az orvostársadalmat”, ha ugyanis átalakulnak az egészségügyi intézmények, az orvosok kikerülnek a biztonságot nyújtó közalkalmazotti státusukból. Azért, mert nem lesznek közalkalmazottak, a doktoroknak nem feltétlenül kell vállalkozóvá válniuk – oszlat el egy tévképzetet a frakciótag -, ezután legfeljebb majd a munka törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkavállalók lesznek, akiknek egy hajszállal sem kisebbek a jogaik a közalkalmazottaknál. A MOK úgy véli továbbá: önmagában a magántőke megjelenésétől még nem lesz több pénz a rendszerben, meggazdagodni csak más területek rovására lehet, a gyógyító ellátásokra fordítható összeg ugyanis minden évben előre meghatározott nagyságú. Azt a fideszes képviselők is elismerik, hogy a törvény valójában nem tenne többet, mint megteremtené és részletesen szabályozná egy gazdasági társasággá átalakult egészségügyi intézmény működési feltételeit.

A gazdasági formában működő kórház ugyan nem kapna több pénzt az egészségbiztosítótól, előnye viszont, hogy más szemléletben gazdálkodik, mint egy költségvetési intézmény. Egy gazdasági társaság előbb-utóbb piaci szereplővé kezd válni – mutatott rá az egyik frakciótag -, s ha racionálisan gazdálkodik, több pénze marad, amit azután döntése szerint fürdőszoba-építésre, orvosi fizetésemelésre vagy műszerek beszerzésére fordít. Mindezek pedig, így vagy úgy, a betegellátás színvonalát növelhetik.

Javíthatná ugyan a gazdálkodást az is, ha hitelt venne fel a kórház, amit gazdasági társaságként meg is tehet majd, szakértők azonban úgy vélik, ez csak a tulajdonos önkormányzat garanciája mellett elképzelhető. Azoknak azonban vélhetően eszük ágában sem lesz ekkora rizikót vállalni.

FigyelmeztetésA MOK nem rejtette véka alá azt, hogy a parlamenti vita során erősen lobbizni fog “az orvostársadalom érdekeiért” és reméli, hogy “lesz egy-két jobb érzésű parlamenti képviselő, aki nem akar majd kitolni az orvosokkal”. Vélhetően ennek az érdekérvényesítésnek volt az elővágása az október 9-i egészségügyi bizottsági ülésen történt fiaskó, amikor is a testület 11 igen, 10 nem és 2 tartózkodás mellett nem tartotta általános vitára alkalmasnak a tervezetet. A tartózkodók egyike Mánya Kristóf fideszes képviselő, a MOK Heves Megyei elnöke volt.

KAMPÁNYGYANÚ. Bár Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatai szerint a törvény pozitív folyamatot indíthat el az egészségügyben, a jogszabály megszületését a területet ismerők egy része inkább kampányfogásnak, semmint a szerkezetváltási reform feltételének értékelik. A Fidesz számára szakértők szerint erős támadási felületet jelent a választási kampányban, hogy ebben a parlamenti ciklusban a kormány nem kezdett hozzá az egészségügy rendbetételéhez. A tervezet körüli előzetes viták ellenére az politikai okokból biztosan átjut a parlamenti darálón, még ha erősen átalakított formában is. Így az sem valószínű, hogy Mikola István lemond, aki ezt a lépést arra az esetre helyezte kilátásba, ha a törvényjavaslatot visszavonnák.

A törvénytervezet miatti erős megosztottság, valamint a Mikola Istvánhoz kötődő, egyre sűrűsödő más ügyek – családi kitüntetések, biológiai hadviseléssel való riogatás, emlőszűrési tender – jócskán meggyengítették az egészségügyi miniszter pozícióját. A miniszterelnök azonban menteni igyekezvén a menthetőt, Mikola ellenszenves tulajdonságaiból igyekezett erényt kovácsolni akkor, amikor a miniszterrel történt személyes találkozója, illetve a Fidesz múlt hétfői frakcióülése után úgy fogalmazott a sajtó képviselőinek, hogy “ilyen energikus, aktív, tenni akaró és a nyílt vitától sem meghátráló emberre van szükség ahhoz, hogy a betegek számára is jobb legyen az ellátás”. Annak ellenére, hogy Orbán Viktor kiállt Mikola és a törvénytervezet mellett, a Fideszen belül egyöntetű a vélemény: ha az elkövetkezendő választásokat a Fidesz nyeri, az egészségügyi miniszter biztosan nem Mikola lesz.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik