Üzleti tippek

Egy évig még életben tartják az ORTT-t

Pénteken négypárti egyezség született a digitális átállásról szóló törvény módosításáról. A kormánymegbízott mégsem örülhet igazán, és az ORTT is csak látszólag kapott haladékot, valójában a javaslat végérvényessé tenné a médiahatóság megszűnését.

A mostani törvénymódosítás egyszerre két problémát is meg szeretne oldani. Egyrészt ugyanis a parlament nem tartotta be a saját maga által törvényben megszabott határidőt, és ezért még mindig nem írták ki a digitális műsorszórásról szóló pályázatokat. Másrészt pedig próbálták az Országos Rádió és Televízió Testületet (ORTT-t) újraéleszteni, miután az Alkotmánybíróság gyakorlatilag egyesületté fokozta le a testületet. Így január elsejétől már nem léphetett volna fel a médiatörvény megsértőivel szemben. Az ORTT egyik tagja pedig már tavasszal a testület megszünését vizionálta.

A mostani törvényjavaslat ezt az erőtlen állapotot szüntetné meg, és ugyanazzal a lendülettel meg is határozná, hogy meddig működhet a testület. Új televíziós vagy rádiós frekvenciára ugyanis csak azzal a megkötéssel írhatna ki pályázatot, illetve újíthatna meg jogosultságot a médiahatóság, hogy az “az audiovizuális médiaszabályozásra vonatkozó új alaptörvény hatálybalépését követő 120. napon, de legkésőbb 2008. december 31-én lejár”.


Bélyeggyűjtők egyesülete

Vagyis nemcsak eddig a határidőig működhet, de az ORTT munkájának még nyoma sem maradhat ezen a dátumon túl.

Az MTI értesülése szerint a jogszabályban meghatározottnál 14 hónappal később, a jövő év utolsó napjáig kell kiírni az első digitális televíziós továbbító csatorna (multiplex) működtetési pályázatát, de a változtatással a rádiós multiplex esetében is nevesítenék a végdátumot, mégpedig szintén 2008. december 31-ével.

Ugyanakkor az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) egyetlen műsorszolgáltató esetében sem csökkentheti a műsorszolgáltatási díjat.

A rádiós digitális átállás dátumául 2014. december 31-t határozná meg a törvény, rögzítve azonban, hogy “az átállás csak akkor lehetséges”, ha eléri a közszolgálati adók a lakosság legalább 94 százalékát elérik, és a lakosság háromnegyede rendelkezik digitális vevőkészülékkel.

“Amennyiben az előzőekben meghatározott feltételek a megjelölt időpontig nem biztosíthatóak, a rádióműsor-terjesztés digitális átállásának határnapja az előzőekben meghatározott feltételek teljesülésével esik egybe” – áll a Cser-Palkovics András (Fidesz), Herényi Károly (MDF), Jánosi György (MSZP) és Pető Iván (SZDSZ) által jegyzett anyagban.


A béna kacsa tovább sántikál

Egyben a törvénybe foglalnák, hogy az ORTT – amelynek szankcionálási eljáráshoz való jogát az Alkotmánybíróság idén december 31-ével megszüntette – kizárólag közigazgatási ügyben eljáró szervként járhat el, eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni; a döntések felülbírálatára a bírósági út áll rendelkezésre. (Ez a megoldás szinte szó szerint megegyezik azzal a javaslattal, amelyet október közepén dolgozott ki és fogadott el a médiahatóság.)

Egy évvel korábbra – 2010. június elsejére hozná előre a törvény azt az időpontot, amíg fel kellene hagyniuk az országos tévés műsorszolgáltatóknak az analóg sugárzással ahhoz, hogy automatikusan helyet kapjanak digitális multiplexen.

Az egyes multiplexeken belül egy műsorszolgáltató csatornáinak aránya tévé esetében továbbra sem haladhatná meg a 25 százalékot, míg rádiók esetében bekerülne egy 50 százalékos korlátozás.


Döntés nincs, és szerződés sem

A kulturális bizottságban a javaslatot mind az öt parlamenti párt támogatta, de az országgyűlés még nem tűzte napirendjére. Erre egészen december 15-ig, az utolsó ülésnapig van lehetőség.

Lapunk megkereste az ORTT elnökét, de Kovács György külföldi tartozkodása miatt nem tudott válaszolni. Helyette Vékony Éva szóvivő elmondta, hogy a testület szerdán úgy döntött, hogy önkéntes moratóriumot vállalnak, és a továbbiakban egyáltalán nem kötnek és nem újítanak meg egyetlen televíziós vagy rádiós frekvenciaszerződést sem – függetlenül attól, hogy az ügy éppen milyen állapotban van. Ez pedig meglehetősen kényelmetlenül érintheti azokat a médiumokat, amelyek működéséhez szükséges volna az ORTT aláírására, ami esetleg gyorsabb cslekevésre késztetheti a parlamentet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik