Olvassa el!
Négypárti megállapodás (*.pdf)
Bíróság előtt
A pártok a Dtv.-tervezettel egyidejűleg megállapodtak abban, hogy benyújtják a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs módosítását tartalmazó törvényjavaslat-tervezetet is. Bár a kormány a médiatörvény átfogó módosítását tervezi, a jogharmonizációs lépések megtételére azért van szükség, mert az Európai Bizottság a műsorelosztók vételkörzetét maximalizáló szabályozás miatt kötelezettségszegési eljárást indított hazánkkal szemben, amely már az utolsó stádiumban – az Európai Bíróság előtt – van. A kormány a bizottsági felszólítás kézhezvétele óta már számos alkalommal nyújtott be törvényjavaslatot az országgyűlésnek, azonban azok politikai konszenzus hiányában elbuktak.
A kormány elfogadta a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény jogharmonizációs célú módosítását, valamint a műsorterjesztés és digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslatokat – közölte a kormányszóvivői iroda szerdán. A digitális átállás sikeres lebonyolítása érdekében parlamenti eseti bizottság alakul. (A jogharmonizációs módosításról lásd keretes írásunkat.)
A pártok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a tavaszi ülésszak végig elfogadják a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslatot (Dtv.). Ezt követően indulhat meg a pályázati kiírás előkészítése, amelynek 2007. december 31-ig le kell zárulnia.
Négypárti konszenzus
Mindez azt jelenti, hogy miután ötpárti tárgyalásokon négy parlamenti párt megállapodott a törvénytervezetről, a következő év tavaszán megkezdődhet a digitális műsorterjesztés. Az egyezséget egyedül a KDNP nem támogatta, indokásuk szerint ugyanis a törvénytervezet, illetve a négypárti megállapodás „nem tartalmaz elégséges garanciát arra, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát, sokszínűségét, a létrejött monopóliumok felszámolását és újak kialakulásának megakadályozását rendezni hivatott új médiatörvény megalkotása mellett valóban elkötelezettek a kormánypártok”.
A digitális átállás lényege, hogy megszűnik a hagyományos analóg földi sugárzású televíziós műsorszórás, és helyébe a lényegesen több csatorna átvitelére alkalmas digitális technológia lép. Hazánk ezzel teljesítheti az Európai Bizottság által az analóg műsorszórás megszüntetésére meghatározott 2012. január 1-jei időpontot. A kormány tervei szerint az analóg lekapcsolás végleges dátuma 2011. december 31.
Versenytárs nélkül az Antenna Hungária
A pártok képviselői egyetértettek az úgynevezett „erős” platformüzemeltetői modellel (a platformüzemeltető kap jogosultságot a digitális műsorszóró hálózat üzemeltetésére). Magyarországon jelenleg a nemrégen privatizált, a Swisscom többségi tulajdonában levő Antenna Hungária rendelkezik egyedül olyan kiépített hálózattal, amely a lehető legkisebb ráfordítással digitális sugárzásra alkalmassá tehető. Így jelenleg platformüzemeltetői szinten nincs versenytársa a cégnek, bár a digitális hálózat üzemeltetésének egyes mozzanatai tovább értékesíthetőek, amely motivációként hathat a versenyre.
Az „erős” platformüzemeltető maga válogatja össze mindazon tartalmakat, amelyeket egy-egy multiplexen (ez a jelek digitális tömörítésére szolgáló egység) terjeszteni kíván, az állam tehát – hasonlóan a kábeles platformhoz – nem avatkozhat be abba, hogy milyen műsorok szerepelnek majd a digitális palettán.
Biztosított helyek és a nagyok szerepe
Ez alól egy kivétel van: a legnagyobb lefedettségű multiplex. A pártok ugyanis megegyeztek abban, hogy erre kötelező felvenni a médiatörvényben rögzített három közszolgálati televíziós csatornát, valamint a tájékoztatási kötelezettség érdekében helyet kell biztosítani négy éve működő két hír-, illetve közéleti csatornának is; a Hír TV és az ATV helye tehát előre biztosított.
Ezen a multiplexen legfeljebb négy általános tematikájú kereskedelmi csatornának is helyet kell kapnia. A jelenleg analóg földfelszíni frekvencián sugárzó két országos kereskedelmi csatorna mellett versenytársak jelenhetnek meg. A két kereskedelmi televízió választhat: vagy folytatja koncessziós szerződésének megfelelően az analóg földi sugárzást 2012. júliusáig, vagy pedig 2009. december 31-ig elhagyják az analóg frekvenciákat és digitális terjesztésre térnek át.
A két adó frekvenciakészletére minél hamarabb szükség van ahhoz, hogy további multiplexek indulhassanak el, illetőleg a két televízió kereskedelmi érdeke is minden bizonnyal azt diktálja, hogy ez utóbbi megoldást válasszák. A digitális átállás sikeréhez mindenesetre feltétlenül szükséges a két legnagyobb nézettséggel rendelkező televíziós csatorna vonzereje.
A digitális átállás megbolygatta a távközlési szektort is. A tervek szerint az első három multiplex valamelyike mobil televíziózásra kerül felhasználásra. Egyes vélemények szerint ennek az új szolgáltatásnak legalább akkora jelentősége van a digitalizáció népszerűvé tételében, mint a két országos csatorna jelenlétének.
Parlamenti kontroll
A pártok egyetértettek abban is, ez a kétharmados támogatást igénylő törvény olyan súlyú, hogy a Dtv. végrehajtása során indokolt a folyamatos parlamenti kontroll egy eseti bizottság keretében. A bizottság feladata lesz, hogy megvizsgálja a platformüzemeltetői jogosultság elnyerésére vonatkozó pályázati kiírás tervezetét, az elbírálási szempontok rendszerét és az eljárásra vonatkozó dokumentációt. A bizottság mind a pályázat előkészítése, mind pedig a döntéshozatal folyamán jogosult arra, hogy a pályázatokat egyébként elbíráló Nemzeti Hírközlési Hatóság javaslatait visszautasítsa, a pályázattervezetet átdolgozásra visszaküldje, illetőleg a végső döntés tekintetében bírósági felülvizsgálat kezdeményezésére jogosult. A testület látszólag tehát erős jogosítványokkal rendelkezik.
Mint elhangzott, a tájékoztatási monopóliumok kialakulásának megakadályozása érdekébenis megfogalmaztak szabályokat. Ennek értelmében nem pályázhat platformüzemeltetői jogosultságra az, aki Magyarországon műsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezik, illetőleg a meghatározó műsorterjesztő, vagyis amelyeknek az előfizetői száma eléri a háromszázezret.
Rugalmasabb szabályok
Ami pedig a tartalomszabályozási kérdéseket illeti, a pártok megállapodtak abban, hogy a médiaszabályozás tartalmi kérdéseiről további egyeztetéseket folytatnak, figyelembe véve a készülő Nemzeti Audiovizuális Média Stratégia (NAMS) koncepcióját, amely készülőben van, és befejezési határideje 2007. júniusa. Az Országgyűlés kétharmados többséggel várhatóan ezév végén fogadja majd el a NAMS alapján készülő, az audiovizuális médiaszabályozás tartalmi kérdéseit rögzítő média “Alaptörvényt”.
Maga a digitális törvénytervezet is tartalmaz tartalomszolgáltatási szabályokat, amelyek véleménypluralitás, a sokszínű és minőségi műsorszolgáltatás alapkövetelményének érvényesülését hivatottak biztosítani, azonban számos médiapolitikai kérdés még megválaszolásra szorul. Az bizonyos, hogy a digitális technológia újfajta, a jelenleginél rugalmasabb tartalomszabályozást igényel. Az alapvetések már megvannak, hiszen jelenleg is folyik az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelv jogalkotási folyamata, amely megfelelő keretet ad a magyar szabályozás kialakításához.
A KDNP kivételével a parlamenti pártok között összhang és elszántság mutatkozik a digitális átállás miharabbi megkezdésére. A digitalizáció már évek óta szerepel a mindenkori kormány napirendjén, úgy néz ki azonban, hogy mostanra érett meg a helyzet a poltikai és gazdasági érdekek összeegyeztetésére, a digitális médiavilág mindenki számára megfelelő felosztására.
A rádiózás és televíziózás korszerűsítését célzó törvénytervezet elfogadása és végrehajtása szigorú politikai kontroll mellett történik, ami veszélyeket is magában hordoz, emellett azonban mindenképpen lehetőség nyújt arra, hogy a médiatörvény merev szabályrendszere miatt csipkerózsika álmot alvó médiaszektor (televíziós és rádiós szektor) piaci folyamatai felélénküljenek, és a két kereskedelmi televízió mellett más műsorszolgáltatók is labdába rúghassanak a piacon.
