Az információ szerint a menedzsment azt vállalta: ha döntően nem változik meg a cég anyagi helyzete, a következő két évben nem lesz újabb csoportos létszámleépítés.
Az MTI tavaly október eleji értesülése szerint akkor mintegy 580 dolgozójának hetedét-nyolcadát tervezte elbocsátani a Duna Televízió. A lépés oka, hogy a színlelt szerződések felszámolása, valamint az adóemelés évente több százmilliós pluszkiadást jelent a gazdasági egyensúlyára évek óta kínosan vigyázó intézmény számára.
A menedzsment egyik tagjának közlése szerint az átszervezésekkel – például a szeptemberben elindult, információs műsorokat összefogó Hírórával – számos párhuzamosságot sikerül kiküszöbölniük, de az információ szerint a menedzsment a szervezet egyszerűsítését is tervezi.
Cselényi László elnök másfél évvel ezelőtti hivatalba lépése után mintegy ötszázan, a tavalyi elbocsátási hullám után pedig mintegy százzal kevesebben dolgoztak a társaságnál, amelynél a létszám a színlelt szerződések tavalyi, kötelező megszüntetése miatt körülbelül 170-nel emelkedett.
EP-választás: a Fidesznek két mandátumába kerülhet a kegyelmi ügy, akár félmilliónál is több ellenzéki voks mehet a kukába
Súlyos visszaesés nélkül juthat túl a kegyelmi botrányon a Fidesz, de a márciusi felmérések szerint így is két mandátumába kerülhet az ügy. Az ellenzéki pártok közül a Momentum és a Kétfarkú Kutya Párt tudott javítani a pozícióján, ám Magyar Péter bejelentkezése átírhatja az erőviszonyokat. Ha mindenki külön indul, kétszer annyi kukába dobott voks is lehet, mint az eddigi rekordévben.