Mit olvastunk februárban?

Februárban az Írók boltja listáján a legnépszerűbb könyv a két évtizede megjelent és immár hét kiadást megért előző Rudas János-kötet (Delfi örökösei) folytatása, a Javne örökösei (Fejlesztő tréningcsoportok – elvek, módszerek, gyakorlatcsomagok) lett. A kötet szövegei fölhasználhatók önismereti, személyiség- és készségfejlesztő csoportokban, a szervezetfejlesztésben, sőt a csoport-pszichoterápiában is. Az elbocsátási hullám idején különösen aktuális lehet.

Februárban az előző havi aranyérmes Egri Lajos-alapmű („az írók bibliája”) egyet visszacsúszott a toplistán. A harmadik helyezett viszont egy „vadonatúj” könyv, Thomas Pynchon Súlyszivárványa.

Pynchon az egyik legismertebb és legismeretlenebb amerikai szerző, akinek életműve világszerte milliók könyvtárába került, s akinek életműve nélkülözhetetlen egyetemi tananyag. Ugyanakkor kerüli a nyilvánosságot, nem jelenik meg a díjátadókon, és tizenéves kora óta nincs róla publikus fénykép. A Súlyszivárványt 1974-ben Amerika legnagyobb könyves díjával, a Nemzeti Könyvdíjjal tüntették ki, Pynchon neve pedig azóta minduntalan feltűnik a Nobel-várományosok listáján. Nem is értjük, eddig miért nem jelent meg magyarul ez a magasztos eszméket és alantas vágyakat, képregényhősöket, kábítószereseket, perverz alakokat felvonultató regény, amelynek abszurd mesébe illően gyarló messiása talányos merevedése például megjósolja a náci rakétaisten eljövetelét.

A januári Top 10-es listához képest több újdonságot is felfedezhetünk a továbbiakban is. Például Kiss Anna Bűnbe esett irodalmi hősök című kötetét, amely többek között arra keresi a választ, hogy milyen ítéletet hozna egy mai bíróság Toldi Miklós, Édes Anna, vagy épp Ágnes asszony ügyében?

Bekerült a 10-es listába a világhírű posztmodern művészettörténész, W.J.T. Mitchell válogatott tanulmányainak magyar kiadása (A képek politikája) is, amely azt a kérdést próbálja körüljárni, miért favorizálja egy kultúra vagy egy korszak egyszer a szavakat, másszor a képeket, és miért próbálják újra meg újra kijátszani őket egymás ellen.

Új kötet a listán a Nobel-díjas Joseph Brodszky tűnődő önéletrajza, amely egyben Velence lírai leírása is, a Velence vízjele.