Olvasson további izgalmas élménybeszámolókat az iKalandtól>>>
Egy biztos – külföldön és idehaza is egyre több túraklub, utazási iroda ad az utasaira hótalpat és viszi őket a havas hegyekbe. Érthető, hiszen a túraszezon “hagyományosan” tavasztól őszig tart. Hála a műanyagiparnak és a leleményes, hegyfanatikus vállalkozóknak, a modern hótalpak által megnyílt a túrázók előtt a sokméteres hóba öltöző téli hegyek tengernyi szépsége és kihívása.
Hótalpak nélkül igazán nehéz a haladás a mély hóban. Hatezer éve rájöttek az emberek, hogy ha a mély hóban hótalpakat csatolnak a bakancsra, akkor a megnövekedett felületen a testsúly jobban eloszlik, így kevésbé süppedünk bele a friss, puha hóba. Hótalpakkal a leglágyabb porhóban is legfeljebb térdig merülünk el, ami még lehetővé teszi a hatékony araszolást hegynek fölfelé és az önfeledt szaladást lefelé.
Milyen felszerelés szükséges?
A hótalpazás semmilyen előképzettséget nem igényel. Aki tud gyalogolni, az hótalpazni is tud. Néhány perc járkálás után már belejövünk, csak hozzá kell szokni a furcsa tappancsokhoz, amivel természetesen enyhén terpesztett lábakkal kell közlekedni. A mély hóban való haladáshoz okvetlen szükséges túrabot vagy síbot. A túrabot jól jön, egyrészt azért, mert minden lépésre rásegít, így könnyebb és gyorsabb a haladás; másrészről akár 10-12 százaléknyi testsúlyt is átvesz, azaz kevésbé fáradnak el a lábak.
Nehéz megtanulni?
Nincs mit rajta tanulni, inkább szokni kell azt, hogy a lábméretünk hirtelen megnő 20-30 számmal. Körülbelül 30 méter megtétele után már teljesen természetesen hat a hótalp a lábunkon.
Milyen hótalpat vegyünk?
A modern hótalpaknak három típusát különböztetjük meg:
– Futásra, versenyzésre készült hótalp: kicsi, könnyű, nem való komoly, mély hóba.
– Rekreációs hótalp: rövid, könnyed menetekre szánt, kevésbé strapabíró konstrukció.
– Hegymászóknak készült hótalp: nagy méret, strapabíró konstrukció, mély hóban és súlyosabb felszereléssel a hátunkon is lehetővé teszi a hosszú túrákat.
A legtöbb túrázónak erre az utóbbi kategóriára van szüksége, hiszen ha kiszabadulnak a Tátrába vagy az Alpokba, rendszerint legalább 6-8 órás, hátizsákos túrákat tesznek meg, és mély hóval kell számolniuk.
Hol lehet kipróbálni?
Akár a magyar hegyek között a 40-50 centis friss hóban bevethetőek a hótalpak, de ha biztosra akarunk menni, akkor az Alacsony-Tátra, a Magas-Tátra vagy a közeli osztrák hegyek felé vegyük az irányt. Hogyha saját hótalpra vágyunk, akkor 15-40 ezer forint erejéig kell a zsebünkbe nyúlni. Természetesen van mód hótalp bérlésére: néhány hazai túraboltban 500 forint körüli napidíj ellenében juthatunk hozzá a felszereléshez.
hótalpas tippek:
– Öltözködjünk rétegesen: felfele izzasztó dolog a túrázás, még kemény mínuszokban is, míg álló helyzetben hamar kihűl a test.
– Hordjunk külső pántokkal, csatokkal ellátott hátizsákot. Így a hótalpat könnyen fel lehet csatolni a zsákra, ha éppen jobb nélküle a haladás.
– Mindig legyünk tisztában a lavinahelyzettel, a helyi hegyi vezetők intelmeit pedig mindenképpen fogadjuk meg.
– Az útvonaltervezéskor vegyük figyelembe, hogy hosszú traverzek (vízszintes irányba vezető utak) nagyon kényelmetlenek hótalppal, ezeket inkább kerüljük.
Mikor kell lecsatolni a hótalpat?
Azért hátránya is van a hótalpnak, amikor is mély hó ide vagy oda, le kell vetni. Meredek hegyoldalban (30 fok felett) hátráltathat, illetve lejtők keresztezésére, traverzálására (harántmozgás) igen alkalmatlan. A síléccel, snowboarddal ugyebár élez az ember, tehát az élén siklik, hogyha nem lejtőirányban halad, ám a hótalpnál ez nem lehetséges. Kénytelenek vagyunk lapjára fektetni a hótalpat vagy esésvonalban haladni. Bizonyos mértékig hótalppal is lehetséges a síelésből ismert “halszálkázás”, vagyis a hótalpak párhuzamosan tartása helyett “V” alakba rakása hegymenetkor. Vízszintesen és felfele nehéz gyorsan haladni hótalppal. Ezért csak akkor csatoljuk fel, ha a hóhelyzet megkívánja. Hogyha bokánál mélyebbre nem süppedünk a hóban, akkor felesleges felvenni.
A hótalpazásnak azonban a lavinahelyzet is határt szab. A közhiedelemmel ellentétben a lavina elől nem nyújt menedéket sem az erdő, sem a völgyek. A hótalpazók gyakran járnak völgyekben, lavinalejtők alatt húzódó erdőkben. Minden esetben tájékozódjunk a lavinahelyzetről vagy fogadjunk hegyi vezetőt, aki rendelkezik mentési ismeretekkel.
(A szerző rendszeresen vezet hótalpas túrákat az iKalandnál.)
