Élet-Stílus

Pekingi napló: renitens magyar szurkolók

A Pekingben lakók is sokszor nehezen fogják fel, mi minden változás történt városukban. Új utak és metrók épültek, a város zölddé változott, bár némely növényen már a pusztulás jelei mutatkoznak, s sokak szerint a gyors építkezés is egyszer visszaüthet. A magyar szurkolók miatt szigorításra készülnek a rendezők. Helyszíni tudósítás Pekingből.

Sokan sokféleképpen igyekszenek fogást találni a pekingi olimpián, kiemelve egy-két gyenge pontját. A hazai sajtóban lehetett már olvasni üres lelátókról és bosszantó apróságokról. Ez nagyjából egy-két írást leszámítva mind igaz, a többi csak szenzációhajhászás. Ha a szívünkre tesszük ugyanis a kezünket, mindannyiunk tudjuk: tökéletes olimpia nem létezik. Ne is várjuk. Az üres lelátókra pedig egyszerű a magyarázat.

A csapatsportoknál foghíjasak a lelátók, mivel egy jegy három meccsre szól, tehát logikusan csak a stadion egyharmada telik meg. A többi eseményen viszont – saját tapasztalat szerint – 70-80 százalékos a stadionok telítettsége, ami nem rossz eredmény.

Két metró és főút három hét alatt

Emiatt nem jelenthetjük ki, hogy reped a kínai nagy fal, s hogy hiba volt az olimpiát Pekingnek adni. Sőt, ami itt Pekingben az elmúlt évben lezajlott, az már-már felér egy csodával. Az itt lakók gyakran teszik fel maguknak a jól ismert kérdést: mit adott nekünk az olimpia?

Utakat, metrókat, hatalmas zöld területeket, rendezett belvárost. Tovább nem is folytatnám. Rengeteg minden változott meg 3-4 év alatt.

Pekingi metró

Pekingi metró (A fotó Sony Ericsson C902-es mobillal készült)

Mondhatni, teljesen átalakult a város. A fejlődés hihetetlen. Ezt jól érzékelteti egy itt lakó magyar orvostanhallgató esete, aki csupán 3 évre utazott el a fővárosból Sanghajba az olimpia előtt, miközben átadtak két metrót, s nem is talált elsőként haza, mivel e rövid idő alatt új utat építettek a háza előtt. E nagy építkezések majd mind befejeződtek. Ami nem lett kész időre, azt jelenleg olimpiai paravánokkal takarják. Ne lássa a világ a kudarcokat.

Látszik, a kínai kormány nem sajnálta a pénzt. A tömegközlekedés és az infrastruktúra nyugati színvonalú. Széles utak szelik keresztül a fővárost, minőségük pedig kifogástalan. A belvárost kivéve mindenhol kiválóan lehet közlekedni.

A kínaiak ugyanis komolyan betartják a páros-páratlan rendszámkorlátozást. Félnek a lebukástól. Minden egyes fénykép 200 jüanjába kerül a renitensnek (1000 jüan az átlagkereset), s a város tele van „rendszámvadász traffipaxokkal”.

A metrókat bármely város megirigyelhetné. Tiszták, tágasak, modernek, s egy nyugati turistának sem okoz nagy nehézséget a használatuk. Persze Kínában vagyunk, s a szokások nem változnak. Így mindennapos, hogy egy menetrend szerint közlekedő busz sofőrje nyugodtan megáll tankolni a benzinkútnál, miközben az utasok fent várakoznak.

Zöld város – egy hónapig

A zöld olimpia nem maradt ígéret, főleg ha tudjuk, Peking honnan indult. A Pest megye méretű város jelenleg tele van frissen ültetett fákkal, amelyeknek hazai értéke körülbelül félmillió forint darabonként. Itt sem spóroltak. Nem csemetéket ültettek, hanem rögtön kifejlett növényeket. Nagy részük valószínűleg elpusztul majd az olimpiát követően, amire egy-kettőnél már láthatóak a nyomok.

Száradnak már el. A koncepció egyértelmű: pár héttel az olimpiát követően varázsoljuk zölddé a várost, nem baj az, ha többségük kiszárad az esemény után. Ebben a hónapban Kína el akarja kápráztatni a világot, s ezért mindent megtesz, nem számít a pénz.

Önkéntesek a lucernásban

Mint ahogy a munkaerő sem. Szinte hihetetlen, de összesen 70 ezer önkéntes dolgozik az olimpia alatt, akik ingyen és bérmentve húzzák az igát napi 10-12 órán keresztül, csak azért, mert büszkék arra, hogy az eseményeken dolgozhatnak.

Felkészültségükre egy külföldinek sincs panasza, mivel három év kemény tanulás és több kemény vizsga van mögöttük, ezért angolul is jól beszélnek, ami még nem gyakori itt Kínában.

Nagy számuknak köszönhetően majdnem mindenhol áll egy önkéntes. Megtalálhatóak a sporteseményeknél, a belvárosban, a főbb csomópontokon, a szűk sikátorokban és a legelhagyatottabb mellékutakon is. Sok helyen az ember nem érti, hogy mi szükség van rájuk. Nagy valószínűséggel senki sem fog náluk érdeklődni, elég hogy ott vannak.

Feladatuk, hogy útba igazítsák a turistákat, kedvesek legyenek velük, ugyanakkor betartassák a szabályokat.

Utóbbi kettősség komoly fejfájást jelent a magyar szurkolók mellett, akik előszeretettel lógnak be sporteseményekre, s két esemény között nem engedik magukat kivezettetni. A helyi pletykák szerint ezért a jövőben kifejezetten szigorítanak majd a szabályokon, kifejezetten a magyar szurkolók miatt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik