Élet-Stílus

Kőröshegyi völgyhíd: 21 millió fejenként

Negyvenhárom éve építik az M7-es autópályát, most végül – hatalmas költségek árán – sikerült elkerülni a lakók ellenállását is. A völgyhíd összesen 43 milliárd forintba került.

1992 óta egyetlen kormánynak sem sikerült megépítenie a megfelelő nyomvonalat, enyém lett a megtiszteltetés, hogy jövőre átadhatom a teljes autópályát – jellemezte Kóka János gazdasági miniszter azt a felemás helyzetet, amit az M7-es autópálya kőröshegyi völgyhídja jelentett Magyarországnak.

Olcsóbb is lehetett volna

A Balatonszárszó és Zamárdi közötti 17 kilométeres szakasz volt a legutolsó, amit a 245 kilométeres sztrádából el tudtak kezdeni építeni. Korábban több mint ötvenféle nyomvonalat vizsgáltak, de a legtöbbjük nem felelt meg a környezetvédelmi hatóságnak, illetve a kőröshegyi önkormányzatnak.



Kőröshegyi völgyhíd: 21 millió fejenként 1

Magyarországon egyedülálló megoldás (KÉPGALÉRIA!)


Zsigmondi András, a kivitelező Hídépítő Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta: van egy 200 méteres sáv Zamárdi és Kőröshegy között, ott el tudták volna vezetni, de akkor a pálya egyenesen nekimegy Balatonföldvárnak, amit komoly sebességkorlátozás és egy éles kanyar árán lehetett volna csak elkerülni, erre pedig a magyar útügyi szabványok nem adnak lehetőséget.

A mostani nyomvonaltól délre pedig körülbelül 20-30 kilométeres kerülőt kellett volna tenni, aminek az ára körülbelül ugyanannyi lett volna, amennyibe a nemsokára elkészülő híd került volna. Sőt, ott ugyanígy végig kellett volna egyeztetni az érintett önkormányzatokkal – toldotta meg lapunk érdeklődésére Kóka János.

Így egyszerűbbnek és olcsóbban tűnt az 1800 lakót számláló Kőröshegytől kétszáz méterre megépíteni a 85 méter magas és 1760 méter hosszú hidat. A helyi polgármester ugyanis az elmúlt tizenöt évben sikerrel védte lakóit az autópályával járó zaj- és levegőszennyezéstől. (A falun átvezetve ugyan körülbelül 3 milliárdba került volna ez a szakasz, de ez az ottélők otthonainak elértéktelenedését jelentette volna – mondták lapunknak a terven dolgozó mérnökök.)

Hídturizmus?

A miniszter a hatalmas költségek ellenére nem szomorkodik: mint mondta, ha ez a szakasz elkészül, akkor végre lesz egészen Debrecentől az Adriáig sztráda, ami mellé több tízezer munkahely települhet, illetve fellendül az idegenforgalom is.

A turizmusnak máris adott egy furcsa löketet a Magyarországon egyedülálló völgyhíd: építészek és egyetemisták látogatják az építkezést, ahol egy külön látogatócentrumot is be kellett rendezni az érdeklődők tájékoztatására. Az autópályával pedig a sármelléki repülőtér is jobban bekapcsolódik az ország vérkeringésébe – igyekezett az autópálya érdemeit ecsetelni a miniszter.

A hidat augusztus 8-án adják át a forgalomnak, addig viszont szinte egybefüggő kocsisorok araszolnak a Horvátország felé vezető út balatonparti szakaszán. Még júliusban átadják a forgalomnak a Sormás és Becsehely közötti szakaszt is, jövőre pedig a Balatonkeresztúr-Nagykanizsa közötti szakaszt, illetve a Murán átvezető hidat is, így 2008-ra autópálya vezet Magyarország legközelebbi tengeri kijárata felé. A rijekai kikötő közvetlen elérése pedig további lendületet adhat a hazai gyáraknak – mondat el Kóka.





A mérleg két oldala

A kőröshegyiek kettős érzésekkel viseltetnek az építkezés iránt. Egyrészt örültek a három éven át zajló építkezés önkormányzati bevételeinek (a 43 milliárdos építkezés után a cégek jelentős helyi iparűzési adót fizettek), valamint az itt dolgozók által generált kereskedelmi bevételeknek – mondta lapunk érdeklődésére Petrin László, Kőröshegy önkormányzatának jegyzője. Másrészt viszont a falutól mintegy kétszáz méterre vezető híd rátelepszik a településre, és érintetlen természetet dúltak fel az építkezés miatt. Petrin szerint érdekessége az építkezésnek, hogy az úgynevezett Balaton-törvény miatt a regionális építészeti iroda (teljes nevén a Dél-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészeti Irodája) több olyan kisebb léptékű beruházást is elutasított tájépítészeti szempontokra hivatkozva, amelyek segítették volna a település gazdaságát.

A jelenlegi nyomvonal helyett felmerült a föld alatt vezetett útpálya is, illetve az autópályával együtt megépítendő elkerülő útszakasz is, de ezt az előző – Pavlek Ferenc vezette – képviselőtestület elutasította. Így a jelenlegi nyomvonal miatt a falun keresztül autóznak majd azok, akik az autópályáról Szántód vagy Kaposvár felé térnek le.

Hasonló helyzet azonban nemcsak a Balaton-parton, hanem az M6 és az M0 környékén is felmerült. Mivel a Budapestet elkerülő autóút északi és nyugati részén még több ilyen szakasz is van, az útépítések ára a somogyi völgyhídhoz hasonló tételekkel nőhet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik