Úgy tűnik, hogy az idei év a digitalizáció jegyében telik majd Magyarországon. Elindultak ugyanis az első IP–TV-k, heteken belül elkészül az ezt szabályozandó új médiatörvény, így a jövőben további piaci szereplők is várhatóak. Érdemes országunknak belehúzni, ugyanis e téren is rendelkezünk egy kis lemaradással a nyugathoz képest. Bár azt nem állíthatjuk, hogy eddig nem akadtak digitális szolgáltatók, hiszen a műholddal sugárzók már eddig is digitális jelekkel közvetítették adásaikat, ám most következő lépésként megjelentek nálunk is az IP–TV-k.
Első fecskék
Készülhetnek a helyi adók
A készülő média- törvény tervezetének értelmező része szerint az IP TV is műsortejesítésnek minősül, így ha elfogadják ugyan- azok a szabályok fognak majd rá vonatkozni, mint a többi platformra. “A műsorterjesztésre vonatkozó paragra- fusok szerint így egyebek mellett „neki” is alapszolgál- tatásként kell majd továbbítania a köz- szolgálati műsorokat és ezekért nem kérhet többletdíjat az előfizetőktől.
Emellett, mint min- den más műsorter- jesztőnek – teljes kapacitása legalább tíz százalékáig, de legfeljebb három műsorszolgáltatóig – a helyi műsorszol- gáltatók szerződéses ajánlatára is szerző- déskötési kötelezett- ség terheli” – nyilat- kozta a FigyelőNet kérdésére Márton György.
A tervezet a további- akban a körzeti műsorszolgáltatók kapcsán is hasonló kötelezettséget ró fel. “Amennyiben az átviteli rendszere több, egymástól műszakilag elkülönít- hető, külön helyi, illetve körzeti szolgál- tatási területet kiszol- gáló részből áll, amelyek révén a mű- sorterjesztő az egyes szolgáltatási terüle- teken eltérő szolgál- tatást nyújt, vagy nyújthat, akkor az előbbi két kötelezett- ség szolgáltatási területenként külön-külön terheli” – nyilatkozta a NHH szóvivője.
A TVnet esetében ráadásul a valódi televíziós szolgáltatást nem a cég, hanem a Digit IPTV Kft. végzi, amely az internetes szolgáltatóval együtt az Euroexpert Holding Zrt.-nek a leányvállalata. Az említett vállalat (melyik vállalat az említettek közül?) egyébként a Zalaszám Kft.-vel együttműködve egy szintén Triple-play szolgáltatást nyújt Zalaegerszegen ZipTV néven. Várhatóan a közeljövőben további két cég kezdi meg IP–TV-szolgáltatását, a korábbi bejelentésük szerint: az Actel és a Pantel.
Lehetnek még új szereplők
Márton György, a Nemzeti Hírközlési Hatóság szóvivője is hasonlóképen vélekedett: „az IPTV piacon alighanem lesznek még új szereplők – de az, hogy ki és mikor lép be, az a szolgáltatók saját döntése. Mi azét dolgozunk, hogy erre legyen lehetőség és, hogy olyan legyen a piac, ahol érdemes hosszútávra gondolkodva befektetni, infrastruktúrát fejleszteni” – ám hozzátette – „A hatóság a szabályozás során platform semleges, ugyanakkor azt akarja, hogy minden platformon legyen verseny és maguk a platformok is versenyezhessenek egymással. Éppen ezért az IP TV-s piac erősödése kábeltelevíziós, illetve műholdas szolgáltatóknak is versenytársa lehet – és természetesen ez így igaz a másik irányból nézve is.”
Mi is kezdődik?
Az IP–TV-technológia lényege, hogy a műsor egy szélessávú internetcsatlakozáson keresztül egy külön csatornán, MPEG2 vagy MPEG4 kódolású IP-jelfolyamként érkezik. A szolgáltatás elméletileg jó kép- és hangminőséget produkál, valamint számos újdonságnak számító tartalmi szolgáltatást nyújt.
Ezek közül a digitális, online elérhető videotékát, a műsorfelvevő funkciót, az elektronikus műsorújságot, a megállítható adást, a gyerekzárat, a késleltetési, a visszanézési és a kép a képben funkciókat, a számla- és csomaginformáció megjelenítését, valamint egyéb interaktív lehetőségeket érdemes kiemelni.
Mindez azonban még csak a jéghegy csúcsa, ugyanis a technológia lehetővé teszi, hogy mi is beleszóljunk a műsorkészítésbe. Sportközvetítés alkalmával mi választhatjuk ki a kívánt kameraállást, távirányítónk segítségével megjelölhetjük a jó választ bármely kvízműsorban vagy alternatív befejezést választhatunk bármely filmhez. A lehetőségek tárháza végtelen, bár ehhez a feltételeket a műsorszolgáltatóknak kell megteremteniük.
A kép még nem tökéletes
Az IP-technológia előnyeiről röviden ennyit, hiszen a szolgáltatók oldalaikon tökéletesen és meggyőzően bemutatják a szisztéma előnyeit. Nézzük inkább, hogy mire is érdemes figyelnünk. Elsőként is vegyük a jó kép- és hangminőséget. Bizonyára sokan vannak, akik szeretnék a már meglévő HD-kompatíbilis plazma illetve LCD televíziójukat teljes mértékben kihasználni.
Kezdõdik, de csak lassan…
A kép a képben, és egy sor funkció innentől már működni fog, ám a tökéletes minőségre még várnunk kell. A szolgáltatók egyelőre a hagyományos felbontásban küldik jeleiket, ugyanis még ehhez is 2,5 Mbit/s szükséges, míg egy igazi HD-csatorna 8-10 Mbit/s-ot igényelne. A TVnet tájékoztatása szerint, egy csatorna vételéhez tehát náluk 2,5-3,5 Mbit/s sávszélesség szükséges, amely mind az internet sebességéből vesz vissza.
A T-Online ezért a maximálisan elérhető 8 Mbit/s-os csomagját ajánlja a szolgáltatáshoz. A TVnet-nél pedig ha nem megy a TV, akkor 3 Mbit/s a maximum garantált sebesség, míg televízióadással 1 Mbit/s. Magyarán internetezni mindkét esetben lehet, de nagyobb internetletöltés esetén jobb, ha kikapcsoljuk a tévékészülékünket vagy várunk.
A problémákat kivédendő a szolgáltatók ezért csak azoknak ajánlják a bekötést, akiknél a telefonközponttól érkező rézérpár hossza nem haladja meg a 3,5-4 kilométert. Ha a távolság hosszabb, nem garantálható már egy élvezhető minőség. Ráadásul mindez csak egy készülékre értendő, ha már kettő van a háztatásban, akkor két set-top-box kell, ami egyrészt plusz költséget, másrészt még 2,5 Mbit/s sávszélességet jelent. Vagyis TV-nként duplázódik a szükséges sebesség.
*1 éves hûségnyilatkozat esetén, **Óvadék: beltéri egység + kártya,
***a szükséges ADSL Maximum csomag (forrás:cégközlés)
Szabályozás nélkül
Habár az IP–TV önmagában nem tartozik a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. tv. hatálya alá, mégis az egyik pont értelmében az Országos Rádió és Televízió Testületnek foglalkoznia kell az érintett szolgáltatókkal, mivel tevékenységük műsorelosztásnak minősül. Ennek értelmében az ORTT közigazgatási hatósági eljárás keretében nyilvántartásba veszi az egyes IP–TV-szolgáltatókat.
Problémát jelent azonban, hogy az IP-alapú digitális műsorterjesztés technológiai, infrastrukturális sajátosságaiból eredő kihívásokat, az új kiegészítő szolgáltatásokat maga a törvény nem kezeli közvetlenül. Ezért Bartha József, az ORTT műsorszolgáltatási igazgatójának állítása szerint: “a Testület konkrét, egyedi hatósági ügyek alapján értelmezi és dönti el a technológiából adódó egyes médiajogi kérdéseket.” Így az ORTT sok esetben nem sokat tehet, és nincs törvényi szinten felkészítve a technológia fejlődésére. Például a korhatár besorolások értelmüket vesztik, hiszen időben szabadon mozgathatóak a műsorok, valamint egy szolgáltató a helyi adók segítségével könnyen akár országos csatornává is válhat. Vagyis ha az új médiatörvény nem rendelkezik az IP–TV-ről, akkor előfordulhat, hogy összeomlik a hagyományos műsorstruktúra.
A tányérosok
A cikk nem lenne teljes, ha nem írnánk az első digitális szolgáltatókról, a műholdas terjesztőkről. Ide tartozik a UPC Direkt, a DigiTV és az Antenna Digital. Az első kettőnél az adás valóban műholdról érkezik, míg az Antenna Hungária szolgáltatásánál feltétel, hogy a parabola rálásson a Széchenyi-hegyi adóra. Ezen adások már korábban megcsillantottak néhány szolgáltatást a távoli jövőből: elektronikus műsorújság, digitális kép és hangminőség, hangcsatorna választás és gyerekzár már mind elérhető náluk.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a digitális minőség nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adások HD-minőségben Dolby Sorround hanggal szólalnak meg, csupán annyit, hogy digitális jelen érkeznek, és ez egy igen tág minőségi tartományt jelent. Hátrányuk maga a parabola, tehát a kiépítési költsége viszonylag magas. A DigiTV valószínűleg ezen ok miatt részletekben szedi be ezt, míg a UPC egy nagyobb óvadékot számol fel a beltéri egységért és a hozzá tartozó kártyáért. A műholdról érkező jelek minőségét az időjárás komolyan befolyásolhatja, így viharos időben sok jóra nem is számíthatunk. Valamint maga a tányér sem túl esztétikus erkélyünkön vagy a tetőnkön.
Nyerhet-e az IP–TV?
Ha azt a kérdést tesszük fel, vajon az IP–TV lehet-e a digitális átállás nyertese, akkor rövid távon a válasz igen, hosszú távon nem. A készülő médiatörvény elfogadása után ugyanis megnyílik a lehetőség a földfelszíni sugárzás digitalizálásához, amelynek köszönhetően ingyen juthat majd bármely háztartás egy sor csatornához. Az Antenna Hungária a jelek szerint már fel is készült a feladatra, ugyanis 2004. októberében elindította két ingyenesen vehető multiplex üzemszerű sugárzását Budapesten és a Kabhegyen, amelynek köszönhetően jelenleg az mtv1, az m2 és a DUNA TV műsorai digitálisan foghatók.
A legkomorabb jövő azonban minden bizonnyal akkor érkezik majd el az IP–TV számára, ha a kábeltelevíziók digitalizálják hálózatukat. Ugyanis ekkortól már nem lesz többet szükség internetre az élvezhető adás igénybevételéhez. Addig is: a hurokátengedési díjak csökkenésének következtében a közeljövőben valószínűleg sok szolgáltató fog triple-play szolgáltatással megjelenni, s az IP–TV-kínálat is bővülni fog. A TVnet is hasonlóan vélekedik: „Igen, valószínűleg később élénkülni fog a verseny, de az idén még nem számítunk újabb versenytársakra.”
