Üzleti tippek

Egy másodpercen múlik az eladás

Jó pont a magyar internetfelhasználóknál, ha névre szóló a reklámot tartalmazó e-mail. Kérdés, eljut-e odáig a netező, hogy ezt észrevegye, vagy még ez előtt kitörli a levelet. Az információáradatban néhány szemvillanásnyi idő alatt dől el, elolvassa-e a címzett az üzenetet. De mitől olvassa el?

Az európai internetező átlag 35 százalékban tartja értékesebbnek a hirdetésben küldött e-mailt, ha az névre szóló, a magyaroknál 53 százalék ez az arány. 41 százalékban hisszük azt mi magyarok, hogy ezek a reklámok megkönnyítik az életünket. A lettek, oroszok, törökök és ukránok még inkább meg vannak erről győződve (sorrendben 50, 65, 68 és 77 százalékos mutatóval), míg a dánok, svédek és finnek (15, 19 és 23 százalékkal) kevéssé gondolják ezt – derült ki a Nielsen 55 országra kiterjedő kutatásából. Tényleg a megszólításon múlik a reklám e-mail sikere?

A magyarok korántsem annyira elutasítóak a kéretlen üzenetekkel, reklámlevelekkel szemben, mint a fejlettebb országok netezői. Kifejezetten kedvelik, ha megszemélyesített levelet kapnak, s ezeket többnyire el is olvassák – erősítette meg a Magyar Marketingszövetség (MMSZ) Internet Marketing Klubjának vezetője, Varga István. Feltéve, hogy eljutnak idáig az olvasásban. Ami persze attól is függ, mennyi levelet kapnak naponta, és mennyire rutinosak és/vagy tudatosak a szelektálásban.

Egy másodperc alatt

Egy vezető átlagosan egy másodpercet tölt annak eldöntésével, hogy elolvassa vagy kitörli az e-levelet – tette hozzá Varga István. Szerinte azonban ez nem elsősorban a megszemélyesítésen múlik, hanem sokkal inkább a levél feladóján és a tárgyán. Kérdés az is, milyen a levelezőrendszer, mit lát első körben a címzett.

Vannak levelezőrendszerek, ahol a tárgyat, a megszólítást és a levél elejét is látja a címzett, tehát ezek átfutásával dönt, hogy továbbolvas-e.

Ha viszont csak a feladó és a tárgy tűnik fel, akkor ezek alapján dönt. Ilyenkor, ha a feladó és a tárgy is teljesen érdektelen a számára, akkor nagy valószínűséggel kidobja a levelet. Vagyis meg sem látja, hogy az a nevére szólt-e.

Feladó és tárgy

A feladó többnyire adott. Ha ismeretlen, lehet, hogy automatikus törlésre van ítélve a levél. De nem feltétlenül. Van, amikor a névből is kiderül, hogy mivel foglalkozhat (pl. szakmabeli, a címzett személyes érdeklődési körébe tartozik), akkor jobb eséllyel kerüli el a kukát. Ha ismerős a feladó, akkor lehet eleve ellenszenves, rokonszenves vagy közömbös is.

A tárgyon azonban sok múlhat: figyelemfelkeltő-e, jópofa-e stb. Lehet a tárgy pl. olyan, amiben benne van a névre szóló megszólítás is. Ha ügyes a megfogalmazása, akkor abba a levélbe is belekukkanthat a címzett, amelybe egyébként esze ágában sem lett volna. Varga István ezt úgy foglalta össze, hogy a tárgyban is kezd fontossá válni a gondos szerkesztés, az ötletesség. Amit persze néha túlzásba is visznek. Mostanában komoly hivataloknál sem ritka nemcsak a blikkfangos, de az erősen bulváros, szenzációhajhász tárgy adása sem.

Hogyan érjük el, hogy elolvassák?

Online marketingszakemberekből ma már nincs hiány (legalábbis sokan hirdetik így magukat). Az MMSZ-nek is vannak szakértői (nemrégen újította meg a szakértővé válás feltételeit). Az óradíjukat azonban nem minden cég engedheti meg magának. Varga István szerint például a 10-15 ezer forintos óradíj még az alsó kategóriába tartozik a piacon.

Mit tehet akkor a mikro- vagy kisvállalkozás, ha egyébként lát fantáziát az e-mailen küldött reklámokban, és azt szeretné, hogy minél többen olvassák a leveleit? Persze, a megszemélyesítés is fontos. De mi legyen a tárggyal, és mire nem árt még odafigyelni a siker érdekében?

Varga István két dolgot javasol. Az egyik az e-learning. Ezen az úton számos ingyenes továbbképzési lehetőséget találhatnak. A másik, hogy amit tanul a vállalkozó az egyik e-órán, azt alkalmazza is. Gyakorolja és tesztelje, hogy a saját vevőkörében, potenciális piacán milyen hatást ér el vele.

Végszó

Magyarországon Európa egyik legszigorúbb adatvédelmi törvénye van életben, a betartatására azonban nincs megfelelő hatóság, amely érdemben intézkedni tudna – jegyezte meg végül a szakember. És mivel nincs, aki ezt ellenőrizze, az emberek és a cégek nincsenek védve.

Jól jelzi ezt például a Nielsen felmérésében szereplő megállapítás is: a magyarok 62 százaléka akkor veszi örömmel a neten kapott hirdetéseket, ha bármikor lemondhatja, és a küldő cég törli őt a címlistájáról. Holott a lemondási lehetőségnek minden reklámlevélen, hírlevélen ott kellene lennie a magyar (és sok más országbeli) törvények szerint. Aki online marketinget szeretne alkalmazni, annak tehát nem csak a törvény szerint kötelező, hanem a felmérés szerint érdemes is biztosítani a lemondási lehetőséget.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik