Négytagú lesz a Széchenyi Kártya-család. Az immár kilencéves, jelenleg maximum 25 milliós 1+1 éves folyószámlahitel mellett augusztus elsejétől megjelenik a legfeljebb ugyanekkora összegű, de akár hároméves futamidejű forgóeszközhitel. Szeptembertől csatlakozik 50 milliós plafonnal, legfeljebb tízéves futamidővel a beruházási hitel, és jövő januártól lesz elérhető az ugyanilyen összegű és futamidejű önerőhitel, az EU-s pályázatokhoz.
A kormány tehát beváltotta, amit a 29 pontban ígért, s rábólintott a kártyát üzemeltető KA-VOSZ Zrt. javaslataira. Ezt Krisán László vezérigazgató úgy értékeli, valóban komoly szándék van a mintegy 700 ezer kkv fejlesztésére, rajtuk keresztül pedig a foglalkoztatás bővítésére.
Krisán László mindig hangsúlyozza, a Széchenyi Kártya programot nem íróasztal mellől találják ki, hanem a vállalkozásoktól érkező igények alapján fejlesztik, mert így jó eséllyel azt tudják majd nyújtani, amire valóban szükségük van a hazai kkv-knak. Lapunknak elárulta, most éppen egy olyan új programon gondolkodnak, ami igaziból nem a hitelezéshez kötődik, sokkal inkább a Széchenyi Kártya-klub internetes továbbfejlesztésének fogható fel.
Az új hitelek
A forgóeszközhitel nem pusztán az átmeneti likviditási problémák áthidalására szolgál, hanem hosszabb futamideje miatt sokkal inkább a cégek hitelportfoliójának racionalizálására, piacaik megtartására és bővítésére, például az áruvásárlások finanszírozására alkalmas.
A beruházási hitel összegében és futamidejében is a középtávú tervek megvalósításához ad segítséget, célja a beruházások ösztönzése, a vállalkozások piacainak megtartása és bővítése érdekében.
Az önerőhitel lehetőséget ad rá, hogy akik eddig önerő hiányában nem tudtak részt venni EU-s pályázatokon, azok is lehetőséget kapjanak, vagyis a pályázati források nagyobb arányú kihasználását és a sikeresen megvalósuló projektek számának növelését célozza meg.
Önerőpótló
Az önerőhitel nemcsak az önerő előteremtésében segíthet, hanem abban is, hogy a projekt elindulhasson, vagyis magát az egyébként utófinanszírozott pályázati összeget is meghitelezi. Így a pályázaton elnyert pénzre nem kell várniuk a vállalkozásoknak, cash-flow-juk, likviditásuk megmarad. De ez nem jelenti azt, hogy egyetlen fillér nélkül vághatnának neki az EU-s pályázatoknak, csupán azt, hogy hitelt kaphatnának hozzájuk.
Hogyan képzeljük el az önerőhitelt? Krisán László így vázolta fel: vegyünk egy százmilliós EU-s pályázatot ötvenmilliós önrésszel és ugyanennyi elnyert uniós pénzzel. A tényleges önerő mindenképpen szükséges, minden vállalkozónak szükséges kockázatot vállalnia a saját terveiben, projektjében. Ennek mértéke a tervek szerint húszmillió forint, míg további harminc érhető el a Széchenyi önerőhitel keretében. Akár így is lehet, de hogy pontosan hogy lesz, az még a későbbi tárgyalások, egyeztetések során fog kialakulni. A vezérigazgató megjegyezte, ez a termékük az eddigi legbonyolultabb, nemcsak a sokszereplős egyeztetések, hanem a jelentős informatikai fejlesztési igény miatt is.
A támogatásokról
Míg a meglévő folyószámlahitelre 1 százalékos a kamattámogatás, a három új termékre idén 2 százalékot ad az állam a futamidő első 3 évére. Az idei évben induló forgóeszközhitel tehát végig kamattámogatást élvezne, hiszen az maximum hároméves lehet. A 2 százalékos kamattámogatás a harmadik termékre, az önerőhitelre most nem értelmezhető, mert az csak jövőre indul. A jövő évi kamattámogatásról még nem döntöttek, de itt is ilyen irányúak az egyeztetések – tájékoztatott Krisán László.
A garanciaintézeten keresztül nyújtott készfizető kezességvállalás mögötti állami viszontgarancia egyelőre változatlan, de a kormány augusztus végéig megvizsgálja, felemelhető-e 85 százalékra. A készfizető kezességvállalás díja sem változott (1,7 százalék), melynek csak kicsit több mint a felét kell a vállalkozóknak fizetniük, mert 0,75 százalék ebből állami támogatás.
Gyakorlatban
A termékek egymásra épülnek és kiegészítik egymást, a KA-VOSZ 300 irodájában pedig segítenek annak eldöntésében, hogy egy-egy cégnek melyikeket érdemes igénybe vennie. Ha egy cég építene például egy gyárat, ahhoz kaphat beruházási hitelt, a gyártási alapanyagokat megveheti a forgóeszközhitelből, aztán ha járulék- vagy áfafizetési gondja lenne, ott a folyószámlahitel, s ha közben egy EU-s pályázatba is belevágott, ahhoz is kaphat segítséget. Még így is belefér a „de minimis” támogatási értékhatárba, ez tehát nem akadály. De persze azt sem jelenti, hogy minden igénylő minden hitelt automatikusan megkaphat. Elsősorban a működőképes vállalkozásoknak hiteleznek, és fontos cél a bővülés is.
Vissza kell fizetni
Bár a válsággal kissé emelkedett a bedőlt Széchenyi Kártyák aránya, még mindig nem éri el az 5 százalékot. A KA-VOSZ továbbra is azt szeretné, hogy a vállalkozások képesek legyenek visszafizetni a kedvezményes hitelt, ezért van a szigorú előzetes szűrés. A visszafizetésből azért sem lehet engedni, mert az teremt alapot ahhoz, hogy más vállalkozók is kaphassanak a hitelekből. „A hitel nem ajándék, hanem pénzügyi segítség, és a hitelnek van egy olyan tulajdonsága, hogy azt vissza kell fizetni, miután megtette a dolgát és elősegítette a vállalkozás működését” – mondta a vezérigazgató
Nem véletlen, hogy a KA-VOSZ helyesli: az állam adók módjára hajthassa be a kezességből származó követeléseit. A Széchenyi Kártya-hitelekre ugyanis az állam a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. készfizető kezessége mögé viszontgaranciát nyújt, vagyis ha az adós nem fizet, az állam fizet helyette a hitelező banknak.
A világhálót is bevonták
2009 elejétől interneten is be lehet adni a Széchenyi Kártya-igénylés első dokumentumát. A szolgáltatás népszerű, ami Krisán László szerint igazolta azt a szkeptikusok ellenében hangoztatott meggyőződésüket, hogy a magyar vállalkozók igenis használják az internetet, akár vidéken is. Sőt, egyre inkább ott.
Innen jött az az ötletük is, amelyről jelenleg nagyon keveset árul el, hogy a Széchenyi Kártya-program résztvevőit egy közös virtuális piac szereplőivé tehetnék, amennyiben ezt igénylik. Ezzel elősegíthetik az egymás közötti üzletek létrejöttét, kiszélesítését. A netpiac már csak a nagy számok törvénye alapján is sikeres lehet: a százharmincezres vállalkozói körben jó eséllyel összeérhet kereslet és kínálat.
Visszatérve a három új termékhez: az induláshoz a kormány az általános költségvetési tartalék terhére egyrészt marketing-, másrészt informatikai fejlesztési támogatást nyújt, összesen 92,2 millió forint értékben, ami nagyban hozzá fog járulni ahhoz, hogy az új hitelek gyorsan megismertethetőek és elérhetőek legyenek. Augusztus végéig megvizsgálják még, hogyan tudná az állam az eddigi hazai költségvetési forrás helyett EU-s forrásból előteremteni 2011-re a Széchenyi Kártya-termékekhez a forrásokat és az állami garanciát.
