Újratervezés 2.0.1.0. címmel jelentette meg a szakmában a sötét oldalként számon tartott Magyar Pályázatkészítő Iroda (MAPI) tanulmányát. 100 pályáztatással foglalkozó szakembert és 200 üzletembert kérdeztek meg arról, milyennek látják az uniós források eddigi felhasználását. Legnagyobb meglepetésükre politikai oldaltól függetlenül ugyanazokat a hibákat és javítási lehetőségeket fogalmazták meg szakértők és cégvezetők is. A megkérdezettek mindnyájan úgy gondolták, muszáj változtatni.
A kutatás apropóját az adta, hogy most tart felénél az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 2007-2013-ig tartó programja. Ez azt is jelenti, hogy a fele még hátravan, érdemes tehát változtatni. Leginkább abban, hogy amit lehet egyszerűen is csinálni, azt ne csináljuk bonyolultan, mondta a kutatást bemutató pénteki konferencián a MAPI vezérigazgatója, Esőssy Zsombor. Hogy jó időben álltak elő javaslatukkal, az látszott a várakozáson felüli érdeklődésből is – megtelt a Marriott Hotel bálterme. Az ÚMFT célja a foglalkoztatás-bővítés volt és a tartós növekedés elérése. Eddig egyik sem sikerült. S bár lehetne ezt a válságra is fogni, a tanulmány egyértelműen azt mutatja, hogy muszáj gyökeresen megváltoztatni a jelenlegi rendszert. Íme néhány az elhangzott javaslatokból:
Folyton azt hallani például, hogy a mikro vállalkozásokat támogatjuk. De vajon igaz ez? – tette fel a kérdést Essősy Zsombor. Az ország 3200 településéből csak 143 kiemelt pályázati szempontból és például a közép-magyarországi régióból, ahol a mikro vállalkozások zöme van, esély sem volt arra, hogy ők uniós forrást szerezzenek. Ezen nagyon könnyen lehetne változtatni, csak át kellene írni a szabályt és máris mehetne a pénz oda, ahol a legjobban várják.
A MAPI szerint a jelenlegi pályázati szervezeti rendszer igen bonyolult, le kell egyszerűsíteni. Össze kell vonni a hivatalokat, hogy a vállalkozásoknak csak egyetlen közreműködő szervezethez kelljen elmenniük és ott megkapjanak minden segítséget. A pályázati dokumentációkat is megkurtítanák, mikro vállalkozások esetében akár még a „söralátét” méretű pályázatot sem tartják elképzelhetetlennek, amire példát is mutattak, mellé téve egy átlagosnak tekinthető 1300 oldalas pályázati anyagot.
Szorgalmazzák továbbá, hogy Operatív Program (OP) helyett Fejlesztési Programnak (FP) hívják a pályázatokat. Ez nem csupán formai kérdés. A bonyolult ágazati felosztás helyett ugyanis cél szerint jelennének meg a pályázatok, így lenne például vállalkozásfejlesztési, humán szolgáltatás fejlesztési, stb. pályázat, összesen hétféle. Ezzel azt kívánják elérni, hogy egy-egy projekt megvalósításhoz csak egy FP pályázatot kelljen beadni, ne több OP-t, mint jelenleg.
Javasolják azt is, hogy a pályázatok elbírálásánál ne a cég eddigi teljesítményét értékeljék, hanem a projektet, amit meg akarnak valósítani. Ne az legyen a kiindulópont, hogy egy vállalkozás milyen helyzetben van most, hanem sokkal inkább az, hogy az ötlete megvalósításával hova tudna fejlődni. A vállalkozások mondják meg, mire szeretnék költeni a pénzeket, ne programok határozzák meg azt. Ezzel talán azt is el lehetne érni, hogy olyan pályázatok szülessenek, amelyek valóban növekedést eredményeznek és nemcsak a beruházás megvalósítása alatt növelik a foglalkoztatást, hanem hosszú távon.
A MAPI már hétfőn kezdeményezni fogja az új kormánynál, hogy javaslatukkal érdemben foglalkozzanak. Meggyőződésük, hogy ha fél éven belül nem történik változás, akkor semmi nem fog változni. Ez pedig nem lenne jó, hiszen a 7,2 ezermilliárd uniós forrásból még csak 3,7 ezermilliárd van lekötve, ebből 3 ezermilliárdra van támogatási szerződés (mindössze 350 milliárdra szerződtek a kkv-k) és a májusi adatok szerint csupán a keret 13 százaléka, 940 milliárd forint lett kifizetve.
Ha pedig a forrásokat nem tudjuk felhasználni, az nemcsak a 2013-ig tartó időszakra veszteség az országnak, hanem a későbbi források megszerzésének is gátja lehet, hívta fel a figyelmet a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, Barsiné Pataki Etelka. Hiszen 2013 után már nem lesz szabott pályázati keretünk, hanem versenyezni kell majd érte. És ha most nem tudjuk kihasználni a lehetőséget, akkor nem lesznek érveink arra, miért kellene hogy további jelentős támogatást kapjon az ország. Az, hogy milyen a pályáztatási rendszerünk, tőlünk függ, ezt nem szabja meg az EU, és főleg nem írja elő, hogy olyan bürokratikus legyen, amilyen most – jelentették ki többen is.
A pályázatokkal kapcsolatban az is felmerült, hogy a közbeszerzés reformjára is szükség lenne, mert az uniós források elköltésének egy része közbeszerzéshez kötött. Utalás történt rá, hogy készül az új közbeszerzési törvény.
A pályázati finanszírozás is figyelmet kapott, mondván: a vállalkozások egy része azért nem tud indulni, mert nincs meg az önrésze, és nem mellesleg a projektet sem tudja finanszírozni. Márpedig az EU csak utólag fizet. A magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumának elnöke, Csuhaj Imre vetette fel, hogy szükség lenne tőkebefektetési alapra, kis cégek számára, és önrész biztosító alapra is. Előbbin ők már dolgoznak, utóbbit pedig a Széchenyi kártyát üzemeltető KA-VOSZ Zrt. fejlesztette ki. A szervezet elnöke, Krisán László elmondta, a Széchenyi Önerő Pályázati Hitelen kívül a Széchenyi Beruházási Hitel is indulásra kész, mely 10 éves futamidővel dolgozna.
Több előadó is említést tett a kkv-k helyzetbe hozásáról, Felmerült például, hogy sokkal áttekintőbben kellene előkészíteni, és támogatni a külföldi cégek betelepülését. Az lenne a legfontosabb cél, hogy ezek vállalatok magyar beszállítókkal dolgozzanak együtt, mert ez nekik biztos hátteret jelentene, a vállalkozásoknak megrendelést, az embereknek pedig munkát.
