1956

1956: Pontosan mit és hogyan vágtak ki a zászlóból?

Corsano Dániel
Corsano Dániel

2016. 10. 10. 10:01

A kivágott közepű zászló már az első napon a forradalom legfontosabb jelképévé vált. 1949 és 1956 között a következő, Rákosi-címerként emlegetett kép volt a hivatalos magyar zászló közepén.

A heraldika szabályai szerint ez egyébként nem is címer, hiszen nem egy pajzs keretezi. Persze elsősorban nem ez volt vele a baj, hanem hogy hiányoztak belőle Magyarország hagyományos nemzeti szimbólumai. Helyette a szovjet zászlók képi világából táplálkozott, a korábbi történelemmel való szakítást és a szocialista világrendhez való kizárólagos tartozást szimbolizálva. Eközben Csehország és Lengyelország megtarthatta hagyományos címereit.

“Nemzeti zászlót a Külügyre!”

Már október 22-én a diáktüntetés 16 pontja között volt a Kossuth-címer visszaállítása, mely tulajdonképpen a mai magyar címer, egy kicsit más formájú pajzson, korona nélkül. Története párhuzamos a magyar demokráciáéval: bár 1956-ban már több, mint száz éves volt, soha nem volt érvényben néhány évnél tovább.

Az első zászlókivágásokra október 23-án délután, a diáktüntetésen került sor, a Bem téren. Több szemtanú által elmesélt verzió szerint, a tüntetőknek elegük lett a téren lévő Külügyminisztérium erkélyéről lengedező vörös zászlóból, és azt kezdték skandálni, hogy “Nemzeti zászlót a Külügyre!” A minisztérium dolgozói kicserélték a Rákosi-címeres magyar zászlóra, amire viszont “Nem a mi zászlónk, le vele!” következett.

Erre bevonták a zászlót, és hamarosan kivágott címerrel jelent meg újra, amit üdvrivalgás fogadott, és az ekkor már körülbelül 50 ezer fős tömeg követte a példát. A Margit hídnál már fotósok is megörökítették a zászlókivágást.

Több ezren hordták titokban, a kabátjuk gallérja alá rejtett kitűzőként a Kossuth-címert

A forradalom fontos momentuma volt a szovjet rendszer szimbólumainak megsemmisítése, és a Kossuth-címerre cserélése. A lyukas zászló pedig erős és találó jelképévé vált annak, hogy az emberek ki akarták vágni az országba költözött idegen testet.

Olyan erős volt a Kossuth-címer támogatottsága, hogy kezdetben még a forradalom leverése után megválasztott Kádár is azt ígérte, hogy vissza fogja állítani.

Helyette azonban 1957-ben a Legrády Sándor grafikusművész által tervezett új címer került a zászlóra, mely, bár tartalmaz egy a Kossuth-címerhez hasonló, de annak szimbólumait nélkülöző pajzsot, lényegében ugyanolyan, mint a Rákosi-címer.

A kompromisszum látszata azonban nem törte meg a Kossuth-címer varázsát; a következő években több ezren hordták titokban, a kabátjuk gallérja alá rejtett kitűzőként. 1990-ben, a Magyar Köztársaság leendő címeréről vitázva pedig csak a pajzs alakján változtatott az országgyűlés.

További cikkek 1956-ról:

fotók: Fortepan, 24.HU

Kommentek

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.