1956

1956 legnagyobb slágerei – Mit hallgatott a Nyugat, mit Magyarország? – 1. rész

Farkas Mariann
Farkas Mariann

2016. 09. 29. 09:20

11 évvel a háború vége után már jelentős eltérés volt a nyugati és a keleti zenei kínálatban. Az Egyesült Államokban sok rádióállomás működött, a televíziókban számos zenés műsor volt, és a Billboard magazin már évtizedek óta szemlézte a zeneipart, a lemezeladásokat. Eközben nálunk cenzorok és tűrt-tiltott-támogatott szerzők voltak.  Zenei áttekintő 1956-ból, 1. rész.

Ezt hallgatta Amerika

1956 elején még az előző év vége óta legnépszerűbb Sixteen tons volt a listavezető, Tennessee Ernie Ford előadásában. Igen, ez AZ a 16 tonna, ami egy bányászról szól, és a vállalatnak eladott lelkéről, de a ritmusa egy pattogós, táncolható dallá tette.

 

A Sixteen tons-t a következő egy hónapban már maga mögé utasította Dean Martin Memories are made of this című dala, ami az év második felében már Európában is hódított, majd Magyarországon is sláger lett Honvágy címmel. Martint hallva nehéz elképzelni, hogyan lett ebből szívfacsaró dal, de a folyamatról ITT bővebben írtunk.

Dean Martin dala után a világ (akkor és azóta is) egyik legsikeresebb afroamerikai együttes, a The Platters jutott a slágerlista élére. A rock and roll korszak elején ők voltak az egyetlen énekegyüttes. 1955 és 1967 között 40 daluk szerepelt a Billboard 100-as listáján. A The great pretender című dalukat szinte mindenki ismeri, még ha nem is az eredeti verzióban: sok feldolgozást ért meg a későbbiekben, példéul Dolly Parton 1984-ben és Freddy Mercury 1987-ben.

 

Március elején végre a női (szóló) hang is megérkezett a slágerlista élére. Kay Starr egy elismert énekesnő már a negyvenes évek óta, szép hangja érzelemmel teli, és Billie Holiday azt mondta róla, ő az egyetlen fehér nő, aki tud bluest énekelni. A Rock and roll waltz című dal nem szól bonyolult dolgokról, és a keringő ritmusát vegyíti a boogie woogie-val és a rock and rollal, és meglepően fülbemászó az eredmény. Kay Starr már 94 éves, számos nagy pop és jazz sikert gyűjtött be a következő évtizedekben, dalai nagyon sok, az ötvenes-hatvanas években játszódó filmben hallható.

 

Kay Starrtól március végén vette át a listavezető helyet Les Baxter, aki a Poor people of Paris című dallal egészen május elejéig foglalta be magának a listavezető helyet. A dal francia eredetű, és a címe “La goualante du pauvre Jean”, leghíresebb francia verzióját pedig Edith Piafnak köszönhetjük. Az amerikai verziót Les Baxter vitte sikerre. Baxter népszerű zenész volt, számos film és filmsorozat zenéjét, betétdalait ő szerezte (pl a Lassie-tévésorozatok), 1960-ban csillagot kapott a hollywood-i hírességek sétányán, a Walk of Fame-en. A Poor people of Paris-t is többen feldolgozták, mi most azt mutatjuk meg, amit Bing Crosby és Rosemary Clooney (igen, AZ a Clooney: a színész-rendező George Clooney nagynénje) készített.

 .

Mindeközben Magyarországon engedélyezett zenéket hallgattuk

A művészetekben már jó ideje működött a “TTT”-elve, azaz a tiltott, tűrt, támogatott kategóriák. Aki dolgozhatott, annak olyan műveket volt célszerű létrehoznia, ami nem veszélyeztette a működési engedélyét. Az amerikai slágerektől tartalomban és stílusban is eltért a zenei fősodor.

Néhány 1956-ban népszerű dalt mutatunk.

Az élet megy tovább szerzői Horváth Jenő, Halász Rudolf és Ororsz János voltak, előadója Gallay Elsie:

 

Kovács Erzsi első rádiófelvétele a Régi óra halkan jár című volt. A Bodor Barnabás és Győri Tibor által szerzett dal azonnal meghozta a népszerűséget.

 

A Szabadság, szerelem című daljátékot Huszka Jenő, Háy Gyula és Fischer Sándor írta Jókai Mór Politikai divatok című regénye nyomán. Ebben a darabban hangzik el a Doktor úr című dal, amit Csákányi László énekelt.

 

A külföldről sugárzott Szabad Európa Rádió a belföldi hatósági rádióadó-zavarása ellenére jól fogható volt országszerte. Arról nincs adat, hogy hányan hallgatták, de a frekvenciához alkalmas készülékből kb. 4-500 ezer volt a magyar családok tulajdonában.

1956-ban indult el Cseke László (igazi nevén Ekecs Géza) Tinédzser parti című műsora, mely kifejezetten a fiataloknak szánt zenés műsor volt. Mivel a rádió központi irányítása az Egyesült Államokban volt, és az volt a vezérelv, hogy a szabad világot kell eljuttatni a hallgatóknak, ezért a nyugati zene állandó tartalma volt a műsoroknak.

Itt a dalok a szerelemről, boldogságról, fiatalságról szóltak, és senki nem érezhette azt, hogy még a szórakozáshoz is a politikai ideológiát akarják a fejébe önteni. A forradalom napjaiban a Szabad Európán is a szöveges üzenetek és politikai tartalmak kerültek középpontba, a zene visszaszorult.

A forradalom alatt a Szabad Kossuth Rádió (a forradalmi vezetés hivatalos bejelentéseire használt rádió) Beethoven Egmont-nyitányát játszotta leggyakrabban, később ez lett a levert forradalom, az elesett katonák emlékéhez kapcsolt zenei mű.

fotó: Fortepan

Kommentek

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.