1956

A Honvágy előadója nem élvezhette itthon sikerét

Farkas Mariann
Farkas Mariann

2016. 09. 21. 15:03

Az ‘56-os forradalom után a magyar rádióhallgatók nagy kedvence lett a Honvágy című dal, melyet először Boros Ida előadásában vettek fel. A dal keletkezése és útja legalább olyan kanyargós, mint előadójáé.

Boros Ida az ötvenes évek „dizőze” volt a pesti éjszakában. Férjével, Gommermann István dalszerzővel dolgozott, legnagyobb közönségsikereit a rendszert kifigurázó dalparódiáival aratta. Gommermann olyan kifinomult humorral fogalmazta a dalszövegeket, hogy még a Lektorparódia című dal előadására is megkapták a játszási engedélyt, holott az a cenzort magát figurázta ki. A paródiák miatt csak korlátozott volt működési engedélyük, így Boros Ida többnyire szórakozóhelyeken lépett fel, dalai jóval hosszabbak is voltak rádióslágereknél.

1956 őszén lehetőséget kaptak arra, hogy a Magyar Rádió stúdiójában rögzítsenek néhány dalt – amennyiben azok 3 percnél nem hosszabbak. Gommermann 10 dalt készített elő, közöttük egy friss német sláger, a Heimweh (Honvágy) magyarított verzióját. A Heimweh az osztrák-ír származású énekes, Freddy Quinn dalaként került a német rádiókba 1956 nyarán, és olyan népszerű lett, hogy 4 hónapon át vezette a slágerlistát, egészen november elejéig.

A dal azonban nem német szerzemény: 1955-ben debütált az Egyesült Államokban Mindy Carson énekesnő előadásában Memories are made of this címmel. Sokkal nagyobb sikert aratott viszont a következő év elején, amikor Dean Martin felénekelte az új kislemezére. A Billboard Magazin lemezeladási listáját hetekig vezette a dal, aminek semmi köze nem volt a honvágyhoz: szerelmes ábrándozásról szól, és jóval gyorsabb a ritmusa is, mint a néhány hónappal később készített magyar verziónak.

A Boros-Gommermann házaspár 1956. október 23-án délelőtt kezdte meg a felvételeket a Magyar Rádió egyik stúdiójában. A harmadik dal volt a sorban a Honvágy-dal, és nem sokkal az elkészülte után távozniuk kellett, mert a forradalom elérte az épületet. Egy szemfüles hangmérnök még gyorsan biztonságba helyezte a kész felvételeket, amelyeket a forradalom leverése után hamar adásba kerültek. Egyszerre játszotta a Magyar Rádió és a Szabad Európa Rádió is, a szétszakadt családok tagjai üzentek vele a kívánságműsorokban.

A házaspárnak a forradalom előtt sem volt felhőtlen a viszonya az államvédelemmel, a forradalom után pedig helyzetük még bizonytalanabbá vált. Végül 1956 szilveszterén elindultak Ausztria felé, ők is is elhagynia kényszerültek hazájukat. Elfogták őket Győrnél, és visszaszállították Budapestre. Pár nappal később a Belügyminisztérium emberei barátságosan rájuk ijesztettek, ezért Gommermannék úgy döntöttek, hogy újra megpróbálják elhagyni az országot. Svájcba, onnan Izraelbe, majd Németországba és az Egyesült Államokba vezetett útjuk.

Bár Gommermann hangsúlyozta, hogy a világháború után távozott magyarok miatt készítették el a dalt, a történelem alakulása miatt a Honvágy a forradalom emlékévé is vált. Külföldre szökésük után kínossá vált a dal itthoni sugárzása, ezért még 1957-ben Hollós Ilonával új felvétel készült: a Magyar Rádió ezzel szolgálta ki a kívánságműsorokban jelentkező igényt.

A Szabad Európa azonban továbbra is Boros Ida verzióját játszotta.